Ugrás a tartalomhoz

Leustach Lajos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leustach Lajos
Született19. század
Erdőbádony
Foglalkozásarégész
SablonWikidataSegítség

Leustach Lajos (Leustách; szlovákul Ľudovít Leustach; ? - Nagyszalatna, 1897. február 27.[1]) Zólyom vármegyei főszolgabíró, amatőr régészeti kutató.[2]

Élete

[szerkesztés]

A Leustach nemes családból származott.[3]

1876-ban nagyszalatna járási ideiglenes iskolafelügyelő lett.[4] 1879-től nagyócsai evangélikus egyházi gondnok.[5] Thomka Gyula szolgabíróval a zólyomi pusztavár első ásatója.[6] Thomkával régészeti kiállítást is rendeztek Zólyomban.[7]

1882-ben Véglesen medvevadászaton is részt vett.[8]

1896-ban az ezredéves kiállításon a történelmi főcsoportban kiállítási érmet és közreműködői érmet kapott.[9] A Magyar Történelmi Társulat tagja és a besztercebányai Felvidék szabadkőműves páholy tagja volt.[10] A Magyarországi Kárpátegyesület zólyomvármegyei osztályában Nagyszalatna helyi képviselője.[11] A zólyomi evangélikus esperességi törvényszék világi bírája volt.[12] A Zólyom vármegyei lótenyész-bizottmány elnöke volt.[13]

Nagyszalatnai szolgabíró volt, majd öngyilkos lett.[14] Felesége Emília Breuer volt, akitől 4 lánya született (1881 Jolán,[15] 1878-1946 Stahl Béláné Margit Vilma Jolán,[16] 1874 Kornélia Jozefina Lujza,[17] 1871?-1945 Mária,[18] 1869 Télessy Jenő Lajosné Emília Ida Krisztina,[19]).

Herman Ottó levelezésében maradtak fenn tőle és feleségétől levelek.[20]

Művei

[szerkesztés]
  • 1888 Zólyommegyei őstelepekről. Archaeológiai Értesítő VIII, 433
  • 1895 Keresztes cserép bélyeg. Archaeológiai Értesítő XV/4, 377
  • Adatok Véghlesváralján és környékén régente űzött műhalászat történetéhez. Zólyomi Híradó II.

Források

[szerkesztés]
  • Kto bol kto v histórii Banskej Bystrice 1255–2000
  1. Századok 1898, 288; Budapesti Hírlap 17/59, 7 (február 28.); Magyar Hírlap 7/59, 8 (február 28.); 7/61, 7 (március 2.); Pesti Hírlap 19/59, 10 (február 28.); Pesti Napló 48/59, 5; 48/61, 7; Fővárosi Lapok 34/60, 3 (március 1.)
  2. Milan Gajdoš 1984: Štyridsiate výročie sprístupnenia prvej muzejnej expozície vo Zvolene. Múzeum 29/2, 43
  3. Vö. Turul 1898/4, 133;
  4. Budapesti Közlöny 11/259, 1
  5. 1879 Korouhev na Sionu 2/12, 188
  6. Ján Beljak - Michal Šimkovic 2012: Archeologický a architektonicko-historický výskum na Dolnom hrade Pustého hradu vo Zvolene v rokoch 2009-2010. Monumentorum tutela 24, 231; 2015 Konečne na dne. Život 65/36, 47
  7. Gejza Balaša 1959: Okresné vlastivedné múzeum vo Zvolene. In: Jozef Štefko: Zvolen v minulosti a prítomnosti. Zvolen, 183
  8. 1882 Vadászlap 3/31, 385
  9. Schmidt József 1897: A kiállítási jury által megszavazott kitüntetések. p. 275, 279
  10. Csápori 1887: Egy magyar páholy keservei a mult században. Magyar Sion 1887, 130
  11. A Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyve 1891, 178; mhk.szofi.net
  12. Ágostai hitvallású evangélikusok egyetemes névtára 1891. Budapest, 147
  13. Vadász- és Versenylap 41/78, 533 (1897. szeptember 28.)
  14. Ján Vladimír Ormis 1937: Rodisko Terezie Vansovej. Prúdy 21/4, 242
  15. Nagyszalatna 1881 keresztelési anyakönyv
  16. Nagyszalatna 1878 keresztelési anyakönyv; Budapest 1946 halálozási anyakönyv
  17. Nagyszalatna 1874 keresztelési anyakönyv
  18. Budapest 1945 halálozási anyakönyv
  19. Nagyszalatna 1888 evangélikus házassági anyakönyv
  20. F. Csanak Dóra 1986: Ms 1–Ms 300. Az 1954–1955-ben feldolgozott kéziratok katalógusa. A MTAK kézirattárának katalógusai 18, 216