Leszlényi Imre
| Leszlényi Imre | |
| Született | Leszlauer Imre 1855. május 22. Győr |
| Elhunyt | 1940. február 23. (84 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (17-2-35) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leszlényi Imre, 1875-ig Leszlauer[2] (Győr, 1855. május 22. – Budapest, Józsefváros, 1940. február 23.)[3][4] magyar jogi doktor, ügyvéd, szakíró.
Élete
[szerkesztés]Leszlényi (Leszlauer) Áron (1816–1891)[5] győri kereskedő és Blau Leonóra (1820–1890)[6] fia. Iskoláit szülővárosában végezte, majd a Pápai Református Kollégium Gimnáziumában érettségizett. Jogi tanulmányokat a győri akadémián folytatott, ahol főképp a közgazdasági szak keltette fel érdeklődését. 1879-ben a Budapesti Tudományegyetemen politikai, két évvel később ügyvédi oklevelet szerzett. 1896-ban gyakorló ügyvédként Budapesten telepedett le. A Győrben töltött évei alatt gyorsíróként működött és a város közgyűléseiről az országgyűlési naplóhoz hasonló tudósításokat készített. Az 1872-ben általa megalakított győri gyorsíró klub 1874 augusztusában gyorsíró körré alakult, melynek előbb titkára, utóbb elnöke volt. 1874-ben megindította a Győri Gyorsíró Közlönyt. 1875-ben gyorsírásban tanári vizsgát tett és ugyanebben az évben a soproni, majd egy évvel később az iglói gyorsíró körök dísztagjuknak választották. Munkatársa volt a drezdai gyorsírászati Correspondenz-blattnak, ahol ismertette a magyar szakirodalmat. Részt vett a finn gyorsírás megteremtésében. Több sportot is űzött, okleveles mesterlövő volt. Halálát koponyaalapi törés okozta.
Családja
[szerkesztés]Házastársa a berlini születésű Mendelssohn Eugénia (1858–1928)[7] volt, Mendelssohn Adolf és Cohn Janka lánya, akivel 1886. május 23-án Szombathelyen kötött házasságot.[8]
Gyermekei:
- Leszlényi Anna (1887–?). Férje 1909–1928 között Schönfeld Emil (1876–?) kereskedő volt.[9]
- Leszlényi Leó (1898–1937)[10] nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos, a Magyar Cobden Szövetség elnökségi tagja.
Munkái
[szerkesztés]- Néhány szó a győri gyorsírókor rendszer-fejlesztő szakosztályához, vagy hogyan kell a Gabelsberger-Markovits rendszert javítani? (Győr, 1875)
- Ars Tironia, vagy a római Tachygraphia rövid ismertetése. Gyorsírás-régészeti tanulmány. (Győr, 1875)
- A fonografia tankönyve. I. rész. A magyar szépírás. (Győr, 1875)
- A Győri gyorsirók Közlönye (Győr, 1874. szeptember – 1877)
- Balogh Endre. Életrajz. (Győr, 1875)
- Positiv javaslatok. (Győr, 1875)
- A köznyelv (Weltsprache) a gyorsirászat szempontjából (Győr, 1875)
- A magyar gyorsírás elmélete.Győr, 1877. (Az 1–8. számú munkák kőnyomatban jelentek meg.)
- Emlékezettan és gyorsírás. (Mnemotechnie und Stenographie, Győr, 1879)
- Ujabb adatok a finn gyorsírás történetéhez (Győri Közlöny, 1880., 30. szám)
- A fizetési meghagyásról szóló törvény módosításának terve (Budapest, 1897)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 13073/1875. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1875. év 2. oldal 36. sor
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 501/1940. folyószáma alatt.
- ↑ Gyászjelentése (1940. február 28.) Ujság, 16. évfolyam, 47. szám, 4. oldal
- ↑ Leszlényi Áron halotti bejegyzése a győri izraelita hitközség halotti akv. 38/1891. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Leszlényi Áronné halotti bejegyzése a győri izraelita hitközség halotti akv. 11/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Leszlényi Imréné halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 242/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szombathelyi izraelita hitközség házassági akv. 7/1886. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Leszlényi Anna házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 203/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
- ↑ Leszlényi Leó halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 136/1937. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 532. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Lukács István (1938. március 20.). „Egy élet regénye okmányokban”. Az Újság (Magyarország) 14 (64), 28. o. (Hozzáférés: 2022. március 13.)