Lestyánszky Sándor
Lestyánszky Sándor | |
Született | 1848. október 19. Ipolyság |
Elhunyt | 1928. december 30. (80 évesen) Budapest |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lestyánszky Sándor (Ipolyság, 1848. október 19. – Budapest, Erzsébetváros, 1928. december 30.)[1] földművelésügyi államtitkár.
Életútja
[szerkesztés]Lestyánszky János és Serédy Renáta fia. Felesége Salkovszky Mária volt.
Jogot végzett és 1867-ben Hont vármegye tiszteletbeli esküdtje lett, 1872-ben ugyanott szolgabíróvá, 1875-ben első aljegyzőjévé, 1875-ben főjegyzőjévé, 1889-ben pedig a vármegye alispánjává választották. Eközben hadkötelezettségének is eleget tett és a honvédgyalogság tartalékában első osztályú századosig emelkedett. 1889-ben földművelésügyi miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. Még Hont vármegyében teljesített szolgálata alatt, 1882-ben, a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és alispáni állásában a királyi tanácsosi címmel tüntették ki. A közszolgálat terén, valamint az állategészség ügy körül szerzett érdemei elismeréséül a Lipót-rend lovagkeresztjét, majd 1906-ban a Ferenc József-rend középkeresztjét nyerte. A földművelésügyi minisztériumnál való működése alatt minden tekintetben kiváló szolgálatokat teljesített. A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. törvénycikk végrehajtása alkalmával, valamint később az állategészségügyi adminisztráció rendezése, az állategészség ügy államosítása, legutóbb pedig a külállamokkal kötött állategészségügyi egyezmények létesítésénél elismerést szerzett. 1906. március 24-én a földművelésügyi minisztériumhoz államtitkárrá nevezték ki, mely méltóságról később lemondott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Haláláesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 6/1929. folyószáma alatt.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. HONT VÁRMEGYE ÉS SELMECZBÁNYA SZ. KIR. VÁROS. Irodalom, tudomány, művészet. Irta – Pongrácz Elemér adatai alapján – Osváth Gyula.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.