Ugrás a tartalomhoz

Nyúlfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Leporidae szócikkből átirányítva)
A „Nyúl” szócikk ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: Nyúl (egyértelműsítő lap).
Nyúlfélék
Evolúciós időszak: Késő eocén – jelen
Nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)
Nyugat-amerikai üreginyúl (Sylvilagus bachmani)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Nyúlalakúak (Lagomorpha)
Család: Leporidae
(Fischer, 1817)
Szinonimák
  • Bunolagini Averianov, 1999
  • Lagidae Schultze, 1897
  • Leporidae Gray, 1821
  • Leporinorum Fischer, 1817
  • Oryctolaginae Gureev, 1948
  • Pentalaginae Gureev, 1948
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyúlfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyúlfélék témájú médiaállományokat és Nyúlfélék témájú kategóriát.

Észak-amerikai törpenyúl (Brachylagus idahoensis)
Floridai üreginyúl (Sylvilagus floridanus)
Audubon-vattafarkúnyúl (Sylvilagus audubonii)
Sarki nyúl (Lepus arcticus)
Havasi nyúl (Lepus timidus)
Kaliforniai szamárnyúl (Lepus californicus)

A nyúlfélék (Leporidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe tartozó család.

A családba 1 élő alcsalád és 2 kihalt alcsalád tartozik. Az élő alcsaládban 11 élő nem, 5 kihalt nem és 61 élő faj van.

A nyúlfélék hímjét baknak nevezik.


A nyulak ivartalanítása 6-12 hónapos koruk közt ajánlott,de fontos, hogy több mint egy kilók legyenek.

Előfordulásuk

[szerkesztés]

A nyúlfélék az egész Földön őshonosak, kivéve az Antarktiszt és Ausztráliát és Óceániát, ahová az ember telepítette be őket. A betelepített helyeken kártevő állatoknak számítanak, míg az eredeti élőhelyükön számos ragadozó állatnak fő táplálékforrásai. Egyes nyúlfajok végveszélyben vannak.

Megjelenésük

[szerkesztés]

A nyulak kis és közepes méretű állatok, amelyek a gyors helyváltoztatáshoz alkalmazkodtak. Legfőbb jellemzőik a hosszú hátsó lábak és a hosszú fülek. A hátsó lábakon 4 ujj, míg a rövidebb mellső lábakon 5 ujj található. Talpuk szőrös, hogy ne csússzanak el futás közben. Mindegyik ujjukon erős karmok vannak. Hosszú mozgatható füleikkel igen jól hallanak. Nagy szemük segítségével a nyulak jól látnak még éjjel is, emiatt többségük éjjel vagy alkonyatkor, illetve hajnalkor tevékeny.[1]

Az állatok mérete igen változatos. Az apró észak-amerikai törpenyúltól (Brachylagus idahoensis), amely 25-29 centiméter hosszú és 300 gramm testtömegű, a mezei nyúlig (Lepus europaeus) terjed, amely 50-70 centiméter hosszú és 2500-6500 gramm tömegű is lehet.

A nyúlfélék tápanyagszegény élelmen is egészen jól megélnek: a rendkívül hosszú vakbélben a nyúllal szimbiózisban élő baktériumok ugyanis képesek a cellulóz és egyéb, a nyúl saját emésztőnedveinek ellenálló rostok bontására, és azokat értékes fehérjéik felépítése során hasznosítják. A mezei és az üregi nyúl táplálékszükséglete nagy részét ebből fedezi. Világra jöttükkor még nem rendelkeznek ezzel a fontos adottsággal, így a tápanyagok egy részéhez anyjuk ürülékéből jutnak hozzá. A nyúlfiókák különleges, úgynevezett lágy ürüléket fogyasztanak, amely anyjuk vakbelében képződik, de kifejlett korban már maguk is termelik, és ezzel jelentősen javítják emésztésük hatásfokát. A normális ürülék ezzel szemben egészen más, az ismerős bogyó formában ürül, nincsenek különleges tulajdonságai, legfeljebb csak a territórium megjelölésére szolgál. Az e családba tartozó állatokat zápfogaik alapján első pillantásra a rágcsálókhoz sorolhatnánk. De éppen a fogazatban rejlik a különbség, amelyet a rokonsági kapcsolatok vizsgálata során nagyon is fontosnak ítélnek meg: a nyúlfélék felső állkapcsában a két metszőfog mögött egy második pár is található, a fogzománc ezeket is teljesen körülöleli. A valódi rágcsálóknál csak egy pár metszőfog nő ki, amelyek az alsó állkapocs megfelelő fogaihoz illeszkednek. A külső formát a funkció határozza meg, és nem jelent szorosabb rokonságot, mint ahogy azt a nyúlfélék kövületi maradványai is bizonyítják. A nyúlféléket és rágcsálókat tehát egymással párhuzamosan futó fejlődési ágnak kell tekintenünk (konvergens evolúció). A nyúlfélék fogképlete a következő:

Életmódjuk

[szerkesztés]

Az állatok sokféle élőhelyhez alkalmazkodtak, köztük a sivataghoz, tundrához, erdőhőz, hegyekhez és mocsarakhoz. A nyúlfélék egy része üregekbe húzódik vissza veszély esetén vagy pihenéskor, ilyen az üregi nyúl, míg a másik része e családnak a futást választja menekülésül, és egész életében a felszínen tartózkodik, ilyen a mezei nyúl.[1]

Szaporodásuk

[szerkesztés]

A vemhesség fajtól függően 28-50 napig tart. A felszínen lakó nyulak kölykei fejlettebben születnek, mint az üreg lakóké, emiatt a vemhesség tovább tart nekik. A „felszíni” kölykök születésükkor szőrzettel rendelkeznek és nyitott a szemük, míg az „üregi” kölykök csupaszok és vakok.[1] Ha bőséges a táplálékkínálat az élőhelyükön, a nyulak évente többször is ellenek, emiatt számuk az adott helyen drámaian megnő.

Evolúciójuk

[szerkesztés]

A legidősebb nyúlkövület a késő eocén korszakból származik. Ekkortájt az állatok már jelen voltak Ázsia és Észak-Amerika területén is. Az idő teltével a nyúlfélék egyre gyorsabb állatokká váltak, hátsó lábaik kezdtek meghosszabbodni. Az oligocénben az észak-amerikai Palaeolagus rövid hátsó lábakkal rendelkezett, ami arra hagy következtetni, hogy inkább szaladt és nem ugrott; egyébként nyúlszerű lény volt.[2] Két, még le nem írt és nevezett fosszilis nyúlféle, (egyik Kína területéről, mindegy 48 millió évvel ezelőttről; a másik India területéről, mindegy 53 millió évvel ezelőttről), bokája, olyan ősi vonásokat mutat, hogy egyes tudós szerint a nyúlfélék és a pocoknyúlfélék családjainak különválását korábbra kéne tenni.[3]

Rendszerezés

[szerkesztés]

A családba többek között az alábbi alcsaládok, nemek és fajok tartoznak:

Archaeolaginae

[szerkesztés]

Az †Archaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:

Palaeolaginae

[szerkesztés]

A †Palaeolaginae alcsaládba 22 kihalt nem tartozik:

Valódi nyulak

[szerkesztés]

A valódi nyulak (Leporinae) alcsaládjába 11 élő nem, 6 kihalt nem és 61 élő faj tartozik:

  • Caprolagus (Blyth, 1845) – 1 faj
  • Oryctolagus (Lilljeborg, 1874) – 1 faj
  • Pentalagus (Lyon, 1904) – 1 faj
  • Poelagus (St. Leger, 1932) – 1 faj
  • Romerolagus (Merriam, 1896) – 1 faj
  • Sylvilagus (Gray, 1867) – 17 faj

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c Chapman, J. & Schneider, E..szerk.: Macdonald, D.: The Encyclopedia of Mammals. New York: Facts on File, 714–719. o. (1984). ISBN 0-87196-871-1 
  2. ↑ Savage, RJG, & Long, MR. Mammal Evolution: an illustrated guide. New York: Facts on File, 128–129. o. (1986). ISBN 0-8160-1194-X 
  3. ↑ Handwerk, Brian. „Easter Surprise: World's Oldest Rabbit Bones Found”, National Geographic News, National Geographic Society, 2008. március 21. (Hozzáférés: 2008. március 23.) 

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leporidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyúlfélék&oldid=27424190”