Ugrás a tartalomhoz

Lepage Lajos

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lepage Lajos
Született1859
Elhunyt1919. április (59-60 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozása
  • tipográfus
  • kiadó
  • könyvkereskedő
SírhelyeHázsongárdi temető

Lepage Lajos (1859 – Kolozsvár, 1919. április)[1][2] elzászi származású nyomdász, könyvkiadó és könyvkereskedő.

Életpályája

[szerkesztés]

1884-ben Békéscsabán könyvnyomdát és könyvkereskedést alapított. 1895 és 1897 között Hódmezővásárhelyen a Beregi-házban működtette nyomdáját, könyv-, zenemű- és papírkereskedését. Azután visszaköltözött Békéscsabára, majd eladta ottani nyomdáját, és 1901-ben megvásárolta Polcz Albert Kolozsváron működő könyvkereskedését és nyomdáját.[3] Tőle 1911-ben Dobó Lajos vette meg, akitől Dobó Ferenc örökölte, cégjelzésként megőrizve a Lepage könyvkereskedés nevet annak a második világháború utáni megszűnéséig (1948-as államosítás).

Könyvek mellett folyóiratokat és képeslapokat is kiadott. A Lepage könyvkereskedés könyvjegyzékei és Ex Libris cím alatt megjelentetett háromnyelvű könyvkereskedelmi prospektusai (1925–1939) arról tanúskodnak, hogy a Lepage könyvkereskedés a világ minden tájáról beszerzett tudományos és szépirodalmi művekkel látta el vásárlóit.

„A földszinten volt Lepage Lajos könyvkereskedése. Ez egy nagyon jó könyvesbolt volt, könyv- és írószer, és valamikor kölcsönkönyvtár is. A kölcsönkönyvtári dolgot abbahagyták, de a könyvek még ott voltak. Kék csomagolópapírba voltak kötve, és volt rajtuk egy fehér vinyetta, számmal. Úgyhogy ki kellett nyitni, hogy megnézze az ember, mi is az. Emlékszem a Verne Gyula-könyvekre, a Jókaikra is. Mi bementünk a könyvesboltba, köszöntünk, fölmásztunk a létrán, és ott böngésztünk, és elhoztunk, amit szerettünk. Például a Winnetout vagy Herczeg Ferencnek a Szelek szárnyán című könyvét. Alapvetően magyarul olvastunk és németül. A román irodalmat gyakorlatilag nem olvastuk. De kora kamasz koromban volt egy pár német könyv is. Azt hiszem, egy sorozat lehetett: Reisen mit Doktor Überall, amelyik mindent megmagyaráz a technikai érdeklődésű gyereknek. A kétütemű motor, az elektromotor, ez, az, amaz. És a nagy gyermekkori élmény: a Kästner-könyvek. Emil és a detektívek vagy a Május 35, A repülő osztály.”

Czitrom Gábor[4]

Az üzlet a Fő tér 2. sz.[5] alatt működött, majd az egyik Státusházba költözött (Fő tér 31.),[6] az 1940-as években fióküzlete volt a Mátyás király utca 4. sz. alatt.[7]

Lepage Lajos a Házsongárdi temetőben Kendeffy Ádám sírkertje mellett van eltemetve, sírköve eltűnt.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Gaal György: Tört kövön és porladó kereszten. Pusztuló múlt és fájó jelen a Házsongárdi temetőben, Kolozsvár, Stúdium Kiadó, 1. kiadás 2002, 5. kiadás 2009.
  2. ↑ A halála április végén lehetett, mert a Keleti Újság 1919. április 27-i számában felesége és gyermekei megköszönik a részvétnyilvánításokat. Online hozzáférés Archiválva 2021. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. ↑ Lepage Lajos (1859–1919)
  4. ↑ Visszaemlékezések: Czitrom Gábor (Oral History Archívum)
  5. ↑ Kolozsvári Tükör, 1915/16. 6. oldal. Online hozzáférés
  6. ↑ Lásd Halmos Katalin, Lőwy Dániel írását a További információknál.
  7. ↑ Az 1944-ben kiadott kolozsvári telefonkönyv alapján.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Halmos Katalin, Lőwy Dániel: „Az intézményként működött Lepage könyvkereskedés”. Lásd: H. Szabó Gyula (főszerk.): Kincses Kolozsvár Kalendáriuma. 2016-2017. (Kolozsvár: Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – Kriterion Könyvkiadó, 2016.) 319-321. old. ISBN 978-973-26-1160-9. Online hozzáférés
  • Kovács István: Hódmezővásárhelyi életrajzi kalauz: 500 év – 2700 név. Hódmezővásárhely, 2015.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lepage_Lajos&oldid=27569093”