Ugrás a tartalomhoz

Leobendorf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leobendorf
A Szt. Márk-plébániatemplom
A Szt. Márk-plébániatemplom
Leobendorf címere
Leobendorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásKorneuburgi járás
Irányítószám2100
Körzethívószám02262
Forgalmi rendszámKO
Népesség
Teljes népesség4847 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság187 m
Terület29,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 22′ 39″, k. h. 16° 19′ 10″48.377500°N 16.319444°EKoordináták: é. sz. 48° 22′ 39″, k. h. 16° 19′ 10″48.377500°N 16.319444°E
Leobendorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Leobendorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leobendorf osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában. 2021 januárjában 4973 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Leobendorf a Korneuburgi járásban
Kreuzenstein vára
A katolikus plébánia

Leobendorf a tartomány Weinviertel régiójában fekszik Bécstől északnyugatra. Északi része a Rohrwald erdejéhez tartozik. Területének 19,8%-a erdő, 60,1% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 4 települést illetve településrészt egyesít: Leobendorf (2934 lakos 2021-ben), Oberrohrbach (815), Tresdorf (745) és Unterrohrbach (479)

A környező önkormányzatok: északra Niederhollabrunn, északkeletre Harmannsdorf, keletre Stetten és Hagenbrunn, délkeletre Bisamberg, délre Korneuburg és Klosterneuburg, délnyugatra Spillern, északnyugatra Leitzersdorf.

Története

[szerkesztés]

Unterrohrbach területén a régészek a Homo erectus 800 ezer éves kőeszközeit tárták fel.

Leobendorfot 1142-ben említik először. A falu a kreuzensteini uradalomhoz tartozott, amelynek a 12. századtól a Formbach grófok voltak a birtokosai. Egyházközségének 1260-tól a Teuton lovagrend, 1451-től a waldhauseni apátság felügyelte. A harmincéves háború során, 1645-ben Kreuzenstein várát a svédek lerombolták. 1702-ben a birtokot a Wilczek grófok szerezték meg (a vár máig az ő tulajdonuk). 1879-ben Hans Wilczek historizáló stílusban újjáépítette a várat.

A második világháború végén a község a frontvonalba került és 1945. április 15.-május 17. között épületei súlyos károkat szenvedtek.

Leobendorfot 1983-ban emelték mezővárosi rangra.

Lakosság

[szerkesztés]

A leobendorfi önkormányzat területén 2021 januárjában 4973 fő élt. A lakosságszám 1951 óta erőteljesen gyarapodó tendenciát mutat, azóta több mint kétszeresére nőtt. 2019-ben az ittlakók 92,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 3% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,7% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,8% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 77,5%-a római katolikusnak, 3,2% evangélikusnak, 1,1% ortodoxnak, 1,6% mohamedánnak, 13,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 10 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (94,3%) mellett a szerbek alkották 1,4%-kal.

A népesség változása:

2016
4 872
2018
4 847

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Kreuzenstein vára 1874-1906 között épült
  • a Szt. Márk-plébániatemplom
  • az 1636-ban épült katolikus plébánia

Testvértelepülések

[szerkesztés]
  • német Laufen Leobendorf városrésze (Németország)

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leobendorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.