Ugrás a tartalomhoz

Leo von Klenze

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Leo von Klenze
1856-ban
1856-ban
Született1784. február 29.[1][2][3][4][5]
Schladen
Elhunyt

München
ÁllampolgárságaBajor Királyság
HázastársaFelicitas Blangini-Klenze
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeAlter Südfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo von Klenze témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Leo von Klenze (Hildesheim, 1784. február 29.München, 1864. január 27.) német klasszicista műépítész.

Életpályája

[szerkesztés]

Itáliában tett utazása után 1808-ban Jeromos vesztfáliai király (Jérôme Bonaparte) udvari építője lett; 1815-ben Münchenbe hívták, ahol I. Lajos bajor király udvari építészeként számos nevezetes középületet készített. A Hadügyminisztérium (1824–30), az Odeon (1824–28), Miksa herceg palotája; a Bramante-stílusban épült régi képtár, a királyi palota, a neobizánci stílusú Mindenszentek temploma az ő művei. Regensburg közelében az 1830-ban megkezdett Walhalla építését 1842-ben fejezte be. 1839-ben Szentpétervárra ment, hogy ott az Izsák székesegyház építését vezesse. Építésze volt II. Lajos bajor király kastélyának, a Neuschwanstein kastélynak. 1809–1853 között a belügyminisztériumban a főépítészeti hivatal elnöke volt. Festőként is működött.

Klenze-szobor Münchenben, Friedrich Brugger alkotása, 1867

Írásai

[szerkesztés]
  • Sammlung architektonischer Entwürfe (München 1831-1850, 10 füzet)
  • Versuch einer Wiederherstellung des toscanischen Tempels nach seinen historischen u. technischen Analysen (München 1882)
  • Der Tempel des Olympischen Jupiter zu Agrigent (Stuttgart 1821)
  • Aphoristische Bemerkungen, gesammelt auf einer Reise nach Griechenland (Berlin 1838)
  • Die Walhalla in artistischer u. technischer Beziehung (München 1843)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Leo von Klenze (holland nyelven)
  3. Leo von Klenze (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  4. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b European Theatre Architecture (angol, cseh, szlovák, szlovén, lengyel, magyar, német, olasz, svéd, horvát, spanyol és portugál nyelven). Arts and Theatre Institute. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)

Források

[szerkesztés]