Leo Perutz
| Leo Perutz | |
.jpg) | |
| 1925-ben | |
| Született | Leopold Perutz 1882. november 2. Prága, Osztrák–Magyar Monarchia |
| Elhunyt | 1957. augusztus 25. (74 évesen) Bad Ischl, Ausztria |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | osztrák |
| Foglalkozása | író, matematikus |
| Sírhelye | Bad Ischl Friedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Leo Perutz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Leopold Perutz (Prága, 1882. november 2. – Bad Ischl, 1957. augusztus 25.) osztrák regényíró és matematikus. Prágában (ma Csehország fővárosa) született, így az Osztrák-Magyar Monarchia polgára volt. Bécsben élt egészen az 1938-as náci anschlussig, amikor is Palesztinába emigrált.
Az Arcade Publishing regényei angol nyelvű fordításainak életrajzi feljegyzése szerint Leo matematikus volt, aki egy algebrai egyenletet fogalmazott meg, amelyet róla neveztek el; statisztikusként dolgozott egy biztosítónál. Rokonságban állt Max Perutz biológussal.[1]
Az 1950-es években időnként visszatért Ausztriába, ahol a nyári és őszi hónapokat a salzkammerguti üdülőrégió St. Wolfgang mezővárosában és Bécsben töltötte. Az osztrák fürdővárosban, Bad Ischlben halt meg 1957-ben. Első regényét, a Die dritte Kugel-t (A harmadik golyó) 1915-ben írta, miközben az első világháborúban szerzett sebéből felépült. Összesen tizenegy regényt írt, amelyek Jorge Luis Borges, Italo Calvino, Ian Fleming, Karl Edward Wagner[2] és Graham Greene csodálatát váltották ki. Wagner Perutznak Der Meister des Jüngsten Tages (Az Utolsó Ítélet mestere) című regényét a tizenhárom legjobb természetfeletti horrorregény közé sorolta.[3]
Áttekintés
[szerkesztés]Perutz Prágában született, nagyrészt nem vallásos zsidó származású családban. Bécsbe költöztek, ahol különböző iskolákba és főiskolákba járt, mielőtt valószínűségszámítást, statisztikát, biztosításmatematikát és közgazdaságtant tanult volna.[4]
Regényei rövidek, és általában történelmi regények, amelyekben a gyors tempójú kalandot metafizikai fordulattal ötvözik. E. T. A. Hoffmann, Arthur Schnitzler és Victor Hugo munkái hatnak rájuk (akinek műveit Perutz fordította németre).[5] Friedrich Torberg osztrák regényíró egykor úgy jellemezte Perutz irodalmi stílusát, mint Franz Kafka és Agatha Christie kis hűtlenségének lehetséges eredményét. A Der Marques de Bolibar (Bolibar márki, 1920) Napóleon spanyolországi hadjárata alatt feltűnik a bolygó zsidó.[6] A Der Meister des jüngsten Tages (Az Utolsó Ítélet mestere, 1921) egy határozottan más rejtélyes történet egy színész huszadik század eleji halálának körülményeiről, a Wohin rollst Du, Äpfelchen (Hova gurulsz, kis alma?, 1928) pedig egy első világháborús katona megszállott bosszúvágyáról szól. A Nachts unter der steinernen Brücke (Éjjel a kőhíd alatt, 1952) egy epizódszerű mű, amelynek különálló történeteit egy zsidó nő és II. Rudolf császár által álmukban megosztott tiltott szerelem köti össze. A posztumusz kiadott Leonardo Júdásában (Der Judas des Leonardo, 1959) da Vinci arra törekszik, hogy egy megfelelő arcot keressen, amellyel az árulónak ajándékozhatná Utolsó vacsoráját, és átszövi az uzsorás és a kereskedő közötti civakodással, akinek pénzzel tartozik.
1933-ban megjelent St. Petri-Schnee (Szent Péter hava) című regényének (angolul 1935-ben The Virgin's Brand címmel jelent meg), amely a mai korban játszódik, olyan kábítószerre utal, amely vallási lelkesedést vált ki; a nácik érthetően nem törődtek vele. A kritikus, Alan Piper "pszichológiai detektívtörténetnek" tartotta, bár változóan sci-fi vagy fantasy kategóriába sorolták. Piper úgy vélte, hogy a regény évtizedekkel megelőzte korát egy anyarozs gombából származó hallucinogén gyógyszer leírása miatt 10 évvel az LSD felfedezése előtt. Azt is megdöbbentőnek tartotta, hogy 20 évvel az 1951-es Pont-Saint-Esprit tömeges mérgezés[7] előtt tárgyalta ennek a hallucinogénnek a kísérleti alkalmazását egy elszigetelt faluban, hogy az anyarozs pszichoaktív összetevőt az ősi misztériumkultuszokban használták 40 évvel azelőtt, hogy ezt komoly javaslatként terjesztették volna elő.[8]
Franz Rottensteiner kritikus a német nyelvű fantasztikus irodalomról szóló vitájában Perutzot „korának kétségtelenül legjobb fantasy szerzőjeként” írja le.[6] Az irodalomtudós, Alan Piper úgy jellemezte Perutz munkáját, mint amely jellemzően "a fantasztikus elemet tartalmazza, drámai cselekményekkel, amelyek zavaros és egymásnak ellentmondó eseményértelmezéseket tartalmaznak".[8]
Művei
[szerkesztés]Regények és novellák
[szerkesztés]- Die dritte Kugel (első kiadás Albert Langen, München, 1915) DTV, München 2007, ISBN 978-3-423-13579-5
- Das Mangobaumwunder. Eine unglaubwürdige Geschichte (Erstausgabe bei Albert Langen in München, 1916) (zusammen mit Paul Frank[9]) új kiadás Knaur, München 1998, ISBN 3-426-60100-1
- Zwischen neun und neun (1918). Erstausgabe bei Albert Langen, München, 1918, színes borítórajz: Thomas Theodor Heine. Új kiadás: Matthes & Seitz Berlin, Berlin 2009, ISBN 978-3-88221-654-7 (Vorschau der Ausgabe bei Paul Zsolnay Verlag, 2017 a Google Könyvekben)
- Das Gasthaus zur Kartätsche. Eine Geschichte aus dem alten Österreich (1920)
- Der Marques de Bolibar (1920) Zsolnay, Wien 2004, ISBN 3-552-05305-0
- Die Geburt des Antichrist (1921, film is készült Die Geburt des Antichrist címen)
- Der Meister des Jüngsten Tages (1923)
- Turlupin (1924) Zsolnay, Wien 1995, ISBN 3-552-04703-4
- Der Kosak und die Nachtigall. (1927) (zusammen mit Paul Frank[9]).
- Wohin rollst Du, Äpfelchen (1928). Hrsg. von Hans-Harald Müller; Paul Zsolnay Verlag, Wien 2021, ISBN 978-3-552-05534-6 (Vorschau a Google Könyvekben).
- Herr, erbarme Dich meiner (1930) (regények)
- St. Petri-Schnee (1933). Zsolnay, Wien 2007, ISBN 978-3-552-05420-2
- Der schwedische Reiter (1936)
- Nachts unter der steinernen Brücke. Ein Roman aus dem alten Prag Frankfurter Verlagsanstalt, Frankfurt am Main 1953.
- Der Judas des Leonardo (postum, 1959). DTV, München 2005, ISBN 3-423-13304-X
- Mainacht in Wien (1996) (Fragmente aus dem Nachlass) DTV, München 2007, ISBN 978-3-423-13544-3
Színdarabok
[szerkesztés]- Die Reise nach Preßburg. (Schauspiel, zusammen mit Hans Adler, 1930 Uraufführung in Josephstadt, Regie Emil Geyer).
- Morgen ist Feiertag. (Komödie, zusammen mit Hans Adler und Paul Frank, 1935 Uraufführung im Deutschen Volkstheater)
- Warum glaubst Du mir nicht? (1936) (Komödie, zusammen mit Paul Frank)
Pamfletek
[szerkesztés]- Die Feldgerichte und das Volksgericht (névtelen írás a K.u.k. katonai igazságszolgáltatási rendszer ellen az első világháborúban, 1919)
Szerkesztések
[szerkesztés]- Victor Hugo: Quatrevingt-treize (1925, Das Jahr der Guillotine, zusammen mit Oswald Levett)
- Victor Hugo: Bug-Jargal (1929, Flammen auf San Domingo, zusammen mit Josef Kalmer)
Filmadaptációk
[szerkesztés]- Das Abenteuer des Dr. Kircheisen (1921)
- Der Marquis von Bolivar (1922)
- Die Geburt des Antichrist (1922)
- Bolibar (1929)
- Der Kosak und die Nachtigall (1935)
- Historia de una noche (1941)
- Ceniza al viento (1942)
- Historia de una noche (1963)
- Der Meister des jüngsten Tages (1990)
- Tyro (1990)
- St. Petri Schnee. (1991)
Magyarul
[szerkesztés]- Perutz, Leo / Frank, Paul: A mangófa csodája (Das Mangobaumwunder) – Singer és Wolfner, Budapest, 1917 · Fordította: Barabás Béla
- Bolibár márki (Der Marques de Bolibar) – Légrády Testvérek, Budapest, 1928 · Fordította: Molnár Antal
- 9-9 (Zwischen neun und neun) – Singer és Wolfner, Budapest, 1929 · Fordította: Kőszegi István
- A svéd lovas (Der schwedisce Reiter) – Dante, Budapest, 1937 · Fordította: Benedek Marcell
- Az Utolsó Ítélet mestere (Der Meister des jüngsten Tages) – Jelenkor, Pécs, 2011 · ISBN 9789636765040 · Fordította: Tatár Sándor
- Éjjel a kőhíd alatt (Nachts unter der steinernen Brücke) – Gondolat, Budapest, 2018 · ISBN 9789636938918 · Fordította: Tatár Sándor
- Szent Antal tüze (St. Petri-Schnee) – Gondolat, Budapest, 2018 · ISBN 9789636937881 · Fordította: Tatár Sándor
- A svéd lovas (Der schwedisce Reiter) – Múlt és Jövő, Budapest, 2022 · ISBN 9786155480928 · Fordította: Tatár Sándor
- Leonardo Júdása (Der Judas des Leonardo) – Múlt és Jövő, Budapest, 2023 · ISBN 9786156641052 · Fordította: Tatár Sándor
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Max Ferdinand Perutz OM FRS, obituary by Alan R. Fersht.
- ↑ Karl Edward Wagner (1945. december 12. – 1994. október 14.) amerikai író, költő, szerkesztő és kiadó.
- ↑ N. G. Christakos, "Three By Thirteen: The Karl Edward Wagner Lists" in Black Prometheus: A Critical Study of Karl Edward Wagner, ed. Benjamin Szumskyj, Gothic Press 2007.
- ↑ Piper, Alan (2013). „Leo Perutz and the Mystery of St Peter's Snow”. Time and Mind: The Journal of Archaeology, Consciousness and Culture 6 (2), 175–198. o. DOI:10.2752/175169713X13589680082172.
- ↑ Sorrel Kerbel, Jewish writers of the twentieth century (p.792-95), Taylor & Francis, 2003 ISBN 1-57958-313-X
- ↑ a b Franz Rottensteiner, "German Language Fantasy since 1900" in Frank N. Magill, ed. Survey of Modern Fantasy Literature, Vol 3., (pp. 2391-2414) Englewood Cliffs, NJ: Salem Press, Inc., 1983. ISBN 0-89356-450-8
- ↑ Az elátkozott kenyér-ügy az 1951-es Pont-Saint-Esprit tömeges mérgezés, amely franciául Le Pain Maudit néven ismert, 1951. augusztus 15-én történt a dél-franciaországi Pont-Saint-Esprit kisvárosban. Több mint 250-en főt érintett, és hét haláleset történt. Ételmérgezés gyanúja merült fel.
- ↑ a b Piper 2013, p. 176.
- ↑ a b Paul Frank (Paul Frankl néven született Bécsben, 1885. április 14.; † Los Angeles, Kalifornia, USA, 1976. március 20.) osztrák író és forgatókönyvíró.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leo Perutz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Leo Perutz az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- The Fantastic and Visionary Worlds of Leo Perutz
