Ugrás a tartalomhoz

Lenovo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lenovo
联想
Típusnyilvános vállalat
Alapítva1984
SzékhelyPeking, Kína
VezetőkYang Yuanqing
AlapítóLiu Chuanzhi
Iparágszámítástechnika
Formaqi ye
Termékekszámítógépek, beleértve az IBM márkanévre hallgató PC-k és laptopok, táblagépek és okostelefonok.
ÁrbevételNövekedés16,4 milliárd USD (2008)
Alkalmazottak száma26 341 fő (2011)
Leányvállalatai
TőzsdeHong Kong Exchanges And Clearing Ltd
A Lenovo
联想 weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lenovo
联想 témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Lenovo Group Limited (联想集团有限公司) kínai vállalat, a világ vezető személyi számítógép gyártója.[1] Az eladott darabszámokat illetően a 2012-es évben maga mögé utasította a korábbi világelső Hewlett-Packardot.[2] A vállalatot 1984-ben alapította egy 11 tervezőmérnökből álló csapat – Legend néven – Pekingben Liu Chuanzhi vezetésével, de a tőzsdén 1988-ban jelent meg Hongkong székhellyel. 2005-ben a Lenovo megvette az IBM PC divízióját. Cégközpontjaik az amerikai Észak-Karolina állambeli Morrisville, a kínai Peking, valamint Szingapúr.

A "Lenovo" mint név a „Le” (a Legendből) és a ,,Novo” (új) szavak összevonásából jött létre.[3]

A Lenovo az asztali számítógépeken és laptopokon kívül szervereket s kézi számítógépeket, képleolvasókat, és mobil készülékeket is értékesít. A Lenovo egyéb információs technológiai termékekkel is foglalkozik és szerződéses gyártást is végez. FM365.com portálján keresztül internetelérést is kínál a még ezzel nem rendelkező kínai állampolgároknak.

Története

[szerkesztés]

Az IBM PC részleg megszerzése

[szerkesztés]

2004 decemberében a Lenovo még viszonylag ismeretlen volt a Kínai Népköztársaságon kívül. Hirtelen azonban a címlapokra került a cég: bejelentette szándékát az IBM PC részlegének megvásárlására. A Lenovo ezzel a nyugati világ felé óhajtott terjeszkedni, miközben a világ 3. legnagyobb PC gyártójává válik. Már ekkor egyébként az ázsiai piac 25%-át uralta, ami jórészt annak köszönhető, hogy számítógépeit jó áron értékesíthette Lenovo fémjelzésű márkaboltjaiban, egész Kínában. Hogy kitűzött célját beteljesítse, a Lenovo 1.27 milliárd dollárt fizetett az IBM-nek, ebből 670 milliót pénz, további 600 milliót Lenovo részvények formájában.

2005. március 9-én az Amerikában Befektető Külföldi Cégekkel Foglalkozó Bizottság bejelentette, hogy felülvizsgálta és jóváhagyja az ügyletet, melynek végső mozzanataira 2005. május 3-án került sor, minek eredményeképpen a Lenovo a ThinkVision, ThinkPad, ThinkVantage, ThinkCentre, Aptiva, és a NetVista termékcsaládokkal bővült. Május elsején a Lenovo részvényei a következőképpen alakultak: 35,2% egyéni részvényes, 46,9%-a Legend Holdings Limited birtokában, és 19,9% IBM részvény.

Legend-Lenovo-IBM Kronológia

[szerkesztés]

80-as évek

[szerkesztés]
  • 1981: az IBM PC divízió ( a továbbiakban IBM PCD), bemutatja első személyi számítógépét, az IBM PC-t.
  • 1984: az IBM PCD bemutatja első hordozható számítógépét, az IBM Portable PC-t, tömege mintegy 14 kg.. 30 000 dolláros kezdőtőkével , Liu Chuanzi vezetésével és 10 kollégájával megalakul az ,,Új Technológiai Fejlesztő” (New Technology Developer ) névre hallgató részvénytársaság, amit a Kínai Tudományos Akadémia is támogatott.
  • 1986: IBM PCD bemutatja első laptop computerét, a PC Convertible-t, melynek tömege kb 6 kg
  • 1987 :az IBM PCD bemutatja a Personal System/2 személyi számítógépét. A Legend sikeresen bemutatja Kínai karakterkészletét.
  • 1988: a Legend Kínai karakterkészlet elnyeri a ,,nemzeti kutatásért és fejlesztésért” díjat a Kínai Népköztársaságtól. Megalakul a Legend Hong Kong.
  • 1989: Beijing Legend Computer Csoport megalakulása

1990-es évek

[szerkesztés]
  • 1990: Piacra kerül az első Legend PC. Az eddigi ,,importáló ügynöki” szerep helyett saját Legend termékek, melyeket ugyancsak a Legend cég forgalmaz. A Legend PC-ket a Kínai Fáklya Program ratifikálta és jóváhagyta.
  • 1992: az IBM PCD bemutatja ThinkPad sorozatot, melyet az iparban elsőként, 10,4”-es TFT képernyővel szerelték és TrackPoint egérrel. Mindeközben a Legend újraértelmezi az otthoni PC fogalmát és az 1 + 1 személyi PC-k betörnek a kínai piacra.
  • 1993: a Legend belép a Pentium-korszakba, legyártja a Kínai Népköztársaság első 586-os PC-jét. A Legend létrehozza az 1 + 1 es kereskedelmi hálózatát.
  • 1994: az IBM PCD bemutatja az elektronikai ipar első beépített CD-ROM-mal rendelkező laptopját, ami a ThinkPad 755CD névre hallgatott. A Legend cég belép a Hong Kong-i Tőzsdébe. Hivatalosan létrejött a Legend business PC divízió.
  • 1995: IBM PCD piacra hozza a “butterfly” billentyűzetet. A részleg floridai Boca Ratonból, Raleighbe (Észak-Karolina) költözik. A Legend cég bemutatja első saját szerverét.
  • 1996: A Legend Kínában vezető piaci pozícióba kerül. Megjelenik az első Legend márkájú laptop
  • 1997: az IBM PCD az elektronikai iparban ismét először – bemutatja a DVD-ROM-mal szerelt ThinkPad 770-est. A Legend aláírja a Microsofttal az „Intellektuális Tulajdonról” (Intellectual Property Agreement) szóló megállapodást. Ez a legértékesebb megegyezés volt a kínai cég számára, és Kínának is akkortájt. Kijön az első Legend multifunkciós lézer nyomtató.
  • 1998: az IBM PCD piacra dobja a ThinkLight-ot, ami lehetővé teszi a billentyűzet megvilágítását, gyenge fényviszonyok közötti használatát. Legördül a futószalagról az 1.milliomodik Legend PC. Az Intel elnöke, Andy Grove részt vesz az ünnepségen, és elviszi a PC-t az Intel múzeuma számára. A Legend megalapítja az első Legend Shop-ot.
  • 1999: az IBM PCD bemutatja a sub-notebookot, amely kevesebb mint 1.35 kg, szabványos portokkal, és olyan billentyűzettel, melynek mérete a normál billentyűzet 95%-a. A Lenovo bejelenti kilépését a kereskedelmi üzletágból. Az IBM PCD bemutatja első biztonsági chippel szerelt PC-jét. Eközben a Legend az Ázsia-Csendes óceáni régió legfőbb PC eladójává vált . A Legend úttörő lépéseket tesz Internet PC-jével és a „one-touch-to-the-net” megoldással hozzájárul milliónyi kínai PC felhasználó jobb, könnyebb internet-hozzáférésehez.

2000-től napjainkig

[szerkesztés]
  • 2000: IBM PCD leszállítja 10 milliomodik Thinkpad notebookját. A Legend alapító részvényese a Hang Seng Index-nek – HK. A Legend bekerül a világ 10 legjobban szervezett PC értékesítő cégei közé.
  • 2001: a beépített biztonsági chippel szerelt IBM notebookok megfelelnek az adatbiztonsággal kapcsolatos szabványokkal foglalkozó Trusted Computing Platform Alliance előírásainak. A Legend megválik a Hong Kongi Tőzsdén is jegyzett Digital China Co. Ltd-től. A Legend elnöke és vezérigazgatója Yuanqing Yang lesz. A cég előrukkol a „digitális otthon” koncepciójával és elindul a ,,kiegészítőkkel együttműködő PC” program.
  • 2002: A Lenovo bejelenti a Sanmina-SCI-vel ,,közös forrás” programját. Debütál a DeepComp 1800-as szuperkompjúter, amely Kína első 1 000 GFLOP (lebegőpontos számolási művelet/ másodperc) teljesítményű gépe, a Népköztársaság leggyorsabb civil használatra szánt gépe és a világ 500 leggyorsabb gépeinek listáján a 43. helyezést éri el. Bejelentik a mobiltelefon készülékek gyártását végző vállalkozás létrehozását, mellyel a Legend hivatalosan is belép a mobil üzletágba.
  • 2003: A Lenovo piacra dobja új notebookját amelynek akkumulátora akár 11 órát bír. Létrejön a ThinkCentre asztali PC vonal, miközben a ThinkPad notebookok értékesítése eléri a 20 milliós darabszámot.
  • 2004: 100 milliomodik Lenovo PC. A Lenovo hivatalos olimpiai partner lesz. Megkezdődik a “Yuanmeng” PC-k gyártása, mellyel a kis falvakban élő otthoni felhasználókat célozzák meg. Az IBM és a Lenovo között megállapodás születik arról, hogy a Lenovo átveszi az IBM Személyi számítógép divízióját, teljes PC üzlet ágát ( az asztali számítógépet és notebookokat is beleértve)
  • 2005: a Lenovo befejezi az IBM Személyi számítógép divíziójának teljes átvételét, melynek eredményeképp a Lenovo a világ 3. legnagyobb számítógépgyártó cégévé lépett elő. A Lenovo bejelenti 350 millió dolláros stratégiai befektetési alapját, melyet 3 saját tőkéjű cég kap: a Texas Pacific Group, a General Atlantic LLC és a Newbridge Capital LLC.

Létrejön egy új kutatási központ a Research Triangle Park-ban. Megjelenik az X41 tablet PC sorozat és a Z60-as széria. A Lenovo új elnök vezérigazgatójának William Ameliót nevezik ki

  • 2006: A Lenovo piacra dobja kétmagos processzorral ellátott notebookjait. A Lenovo a 2006-os torinói téli olimpiai játékok támogatója; 5000 PC-t 350 szervert és 1000 laptopot biztosít számukra. Az első Lenovo márkájú termékek debütálnak világszerte – először Kínán kívül.
  • 2008: A Lenovo licenc megállapodást köt az IBM-mel, amely alapján lehetősége nyílik az az IBM System x (x86 alapú) szerverek OEM gyártására. Az új szerver termékcsaládot ThinkServer-eknek hívják. Indulásként 1 vagy 2 processzoros, torony vagy rackes kivitelben érhetők el. A megállapodás értelmében az eszközök hardverfelépítése azonos, azonban szoftver és szolgáltatás szinten már különböznek. A szerverek szervizelését 100%-ban a Lenovo szervizpartnerei látják el.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Termékek

[szerkesztés]

A Lenovo termékei:[4]

Szponzori tevékenysége a sportok terén

[szerkesztés]

A Lenovo aktív szponzora napjaink világraszóló sportrendezvényeinek:

  • A 2006-2007-es szezonban az NBA szponzora[5]
  • A 2006-os Torinói téli olimpiai partner szponzora[6]
  • A 2008-as Pekingi olimpia fő szponzora
  • 2006-2008-ig a Magyar Olimpiai csapat Aranyfokozatú támogatója[7]
  • 2007-2008-ig a Forma1-es AT&T Williams Forma 1-es csapat támogatója
  • 2009-ben a Vodafone McLaren Mercedes Formula–1-es csapat támogatója[8]
  • 2012-től az amerikai NFL (National Football Legaue) technológia partnere
  • 2018-2019 a Scuderia Ferrari Formula–1-es csapat támogatója.[9]
  • 2018-tól a Ducati gyári MotoGP- csapatának támogatója, 2021-től névadó főszponzora.

Biztonság

[szerkesztés]

Lenovo Accelerator

[szerkesztés]

A Duo Labs jelentette, hogy 2016 júniusáig a Lenovo még mindig bloatware-t installál a számítógépeire, ami biztonsági kockázatokhoz vezethet, amint a felhasználó bekapcsolja a készüléket.[10][11] Lenovo azt javasolta, hogy a felhasználók töröljék le az alkalmazást.[12] A Lenovo szerint az alkalmazást arra tervezték, hogy felgyorsítsa a Lenovo alkalmazások betöltését. Ez viszont egy közbeékelődéses támadásra felhasználható biztonsági rést hozott létre.

Az amerikai tengerészgyalogság hálózatának biztonsági megsértése

[szerkesztés]

2021 februárjában a Bloomberg Business arról számolt be, hogy az amerikai nyomozók 2008-ban megállapították, hogy az amerikai hadsereg iraki katonai egységei olyan Lenovo laptopokat használtak, amelyekben a hardvert módosították. Egy 2010-es tanúvallomás szerint „nagy mennyiségű Lenovo laptopot adtak el az amerikai hadseregnek, amelyek alaplapján egy olyan chip volt, amely rögzítette az összes adatot, amelyet a laptopba bevittek, és azt visszaküldte Kínába.”[13][14]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Gartner Says Worldwide PC Shipments Grew 10.7% in Fourth Quarter of 2020 and 4.8% for the Year”, Gartner, 2021. január 11.. [2021. január 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. január 12.) 
  2. ↑ Origo techbázis – A Lenovo adta el a legtöbb PC-t (magyar nyelven). © Origo Zrt., 2012. október 11. (Hozzáférés: 2012. október 11.)
  3. ↑ Indul a Lenovo ThinkPad blog!. prohardver.hu, 2016. szeptember 2. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  4. ↑ Lenovo Termékek (Magyarország)
  5. ↑ Lenovo and NBA Announce New Global Partnership. [2007. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
  6. ↑ Visa and Lenovo Team Up for Torino 2006 Olympic Winter Games. [2016. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  7. ↑ A Lenovo a magyar olimpiai csapat aranyfokozatú támogatója. hvg.hu, 2006. február 7.
  8. ↑ Global PC Company Lenovo Teams Up with Leading Formula 1 Team Vodafone McLaren Mercedes. [2016. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  9. ↑ Scuderia Ferrari. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  10. ↑ Mihalcik, Carrie: Unbox your laptop, and say hello to security risks (angol nyelven). CNET. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  11. ↑ ut-of-Box Exploitation — A Security Analysis of OEM Updaters. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  12. ↑ Casey, Henry T.: Lenovo Urges Windows 10 Users to Uninstall Dangerous Utility (angol nyelven). LaptopMag, 2016. június 3. (Hozzáférés: 2021. október 30.)
  13. ↑ The Long Hack: How China Exploited a U.S. Tech Supplier. www.bloomberg.com. (Hozzáférés: 2021. november 4.)
  14. ↑ UNITED STATES OF AMERICA VERSUS EHAB ASHOOR. (Hozzáférés: 2021. november 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lenovo&oldid=27550107”