Ugrás a tartalomhoz

Lengyel zászló Magyarországon (könyv)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polska flaga na Węgrzech/Lengyel zászló Magyarországon
SzerzőKonrad Sutarski
Országmagyar Magyarország
Nyelvlengyel, magyar
Témamagyarországi lengyelek jelenkori történelme
Műfajcikkgyűjtemény
Kiadás
KiadóOrszágos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat
Kiadás dátuma2012
FordítóSutarski Szabolcs, Erzsébet Szenyán, Virágh József
Média típusakönyv
Oldalak száma238
ISBN987 963 89320 1 3
SablonWikidataSegítség

A Lengyel zászló Magyarországon című könyv Konrad Sutarski válogatott írásait tartalmazza és a magyarországi lengyelség közelmúltjáról és jelenéről szól. Lengyel-magyar kétnyelvű, lengyel címe Polska flaga na Węgrzech. 2012-ben jelent meg Budapesten.

Keletkezés

[szerkesztés]

A kötet szerzője Konrad Sutarski (Sutarski Konrád), a több évtizede Magyarországon élő lengyel író, szerkesztő, a Lengyel Múzeum igazgatója. A magyarországi lengyelség életéről számos cikke jelent meg, többek között a Polonia Węgierska című magyarországi lengyel folyóiratban. E cikkekből az első gyűjteményes kötete 2004-ben jelent meg Budapesten az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat kiadásában, a címe Lengyel zászló a Duna fölött volt. A könyv az 1992-2004 közötti polóniai tevékenységet igyekezett bemutatni. A Lengyel zászló Magyarországon ennek a munkának a folytatása.

Bár a kötet kétnyelvű, azonban anyagi okokból a Polónia-központokról szóló magyar nyelvű rész erősen kivonatolt, csak a legfontosabb tényeket és adatokat tartalmazza. Ettől függetlenül a könyv a magyarországi lengyelség jelenkori történetének fontos forrásanyaga.

Tartalom

[szerkesztés]

A mű rövid bevezetőből és két nagyobb részből áll. Az elsőben („Syntezy/Összefoglalások”) nagyobb lélegzetű cikkek, tanulmányok olvashatók lengyel és magyar nyelven. Itt kerül bemutatásra többek között a Lengyel Múzeum, az OLKÖ, az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola, valamint olyan civil szervezetek, mint a több évtizedes hagyományokkal rendelkező Bem József Kulturális Egyesület vagy a rendszerváltás után újraalapított Szent Adalbert Egyesület. Külön fejezetekben szó esik még a Magyarországi Lengyel Alkotóművészek Fórumáról, a lengyel néptáncról, továbbá a lengyel katonai és polgári temetők történetéről és helyzetéről is.

A második részben („Ośrodki, regiony i organizacje polonijne/Polóniai központok, régiók és szervezetek”) a vidéki és budapesti polónia-központok kerülnek bemutatásra, a magyar nyelvű rész azonban kivonatolt. Ilyen központ pl. a győri, pécsi, székesfehérvári, szegedi, szolnoki, valamint a budai, angyalföldi stb. lengyel szervezetek.

A könyv szinte minden fejezete tartalmaz rövid visszatekintést a két világháború közötti időszakra és az az utáni Rákosi- és Kádár-korszakra, a jelenkori események ezekkel a történelmi előzményekkel együtt kerülnek bemutatásra. Sőt néhány esetben még régebbi eseményekre is történik utalás (pl. közös királyok, Rákóczi-szabadságharc, 1848-as szabadságharc). A szerző az egyes fejezetek végén az adott szervezetnél dolgozó legfontosabb személyeket és tisztségviselőket név szerint is felsorolja munkájukkal, beosztásukkal, illetve érdemeikkel, eredményeikkel együtt.