Lengyel József (lelkész)

Lengyel József
Született	1770. március 31. Tiszaszőlős
Elhunyt	1822. március 15. (51 évesen) Szalacs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	zeneszerző költő református lelkész tanár
Sablon Wikidata Segítség

Lengyel József (Tiszaszőlős, 1770. március 31. – Szalacs, 1822. március 15.) tanár, református lelkész, egyházi zeneszerző.

Életpálya

Tanulmányait Tiszaszentimrén kezdte és Debrecenben folytatta, a Református Kollégiumban, ahol 1785 tavaszán végzett. 1786 októberétől 1787 júniusáig a német nyelv kedvéért Aszódon időzött, majd visszatért Debrecenbe, ahol 1795 tavaszától őszéig (Csokonai pere alatt is) széniorságot viselt a kollégiumban.

Innen külföldre ment, 1796-tól Göttingenben gyarapította ismereteit, míg 1798 januárjában visszatért Debrecenbe a bölcsészet tanárának, ahonnan az Immanuel Kant által megteremtett német idealizmus avagy kantianizmus terjesztése miatt elüldözték.

1802-ben lelkésznek ment Nagyszalontára, majd 1809-ben Nagyváradra, végül 1813-ban Szalacsra. 1817-től két évig az érmelléki egyházmegye jegyzője, 1819-től helyettes esperese volt.

Az énekköltés és prédikáció-írás területén fejtett ki munkásságot. A korában készült énekeskönyv 38 eredeti és 2 Kleistból fordított énekét tartalmazta, melyek közül a jelenleg is használtban van 23 ének.

Egyéb művei

• Közönséges vasárnapi prédikációk (2 kötet), Debrecen, 1828
• Innepi és különös alkalmatosságokra való prédikációk, Debrecen, 1828

Források

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 26.)
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.