Lehetetlen tárgy
A lehetetlen tárgy az optikai csalódások egyik típusa, ahol egy kétdimenziós ábrát úgy érzékelünk, mintha az háromdimenziós lenne, de közben geometriailag lehetetlen megvalósítani a valóságban. A lehetetlen tárgyakat csak megrajzolni lehet, de megépíteni a valóságban nem lehet.
Az optikai csalódások a látási folyamat téves észlelései, melyek általában azért jönnek létre, mert a látvány az érzeteket kiértékelő neuronrendszer számára egymásnak ellenkező módon értelmezhető jeleket tartalmaz. A legtöbb esetben a lehetetlenség nyilvánvalóvá válik néhány másodperc múlva, mégis az első impresszió egy 3D tárgyról marad meg. Vannak olyan rajzok, ahol a lehetetlenség nem derül ki azonnal, és csak a behatóbb vizsgálat után válik világossá: ez lehetetlen.
A hatás azon alapul, hogy az ábrákon minden térbeliséget sugalmazó utalást eltávolítanak. Agyunk megkísérli, például a kocka esetében is, a megszokott és elvárt kockamodellt ráilleszteni a képre. A szemünk nem kap segítséget ahhoz, hogy gyorsan eldöntse: melyik rész esik közelebb, így aztán próbálgat perspektívát alkalmazni, hol így, hol úgy.
Történet
[szerkesztés]Oscar Reutersvärd svéd művész volt az első, aki lehetetlen tárgyakat tervezett. Úgy is hívták: „A lehetetlen tárgyak atyja”. 1934-ben rajzolta az úgynevezett Penrose-háromszöget, néhány évvel Penrose előtt. Ez a rajz nem teljesen azonos a később híressé vált Penrose-háromszöggel, mert Reutersvärd a háromszög oldalait kockákból állította össze. Maurits Cornelis Escher holland grafikus 1930-tól publikált lehetetlen ábrákat. 1957-ben rajzolta meg az első lehetetlen ábráját, a mágikus kockát.
Roger Penrose angol matematikus, miután meghallgatta Escher egyik előadását, újra felfedezte a lehetetlen háromszöget, és 1958-ban publikálta a British Journal of Psychology-ban. A cikk utal Escherre, aki felkeltette az érdeklődését a lehetetlen tárgyak iránt. Oscar Reutersvärdről nem tudtak.
Számos más művész, grafikus alkotott perspektivikus paradoxonokat (Jos de Mey, Shigeo Fukuda, Sandro del Prete, Guido Moretti, Tamás F. Farkas, Mathieu Hamaekers stb.).
Példák
[szerkesztés]-
Oscar Reutersvärd 1934-ben alkotott kockákból felépített lehetetlen térbeli alakzata
-
A Penrose-háromszög a leghíresebb és legegyszerűbb lehetetlen tárgy. Alatta az ördög villája.
-
Maurits Cornelis Escher kockája egy Hyzer-illúzió. Ez is egy lehetetlen tárgy, amit csak megrajzolni lehet, de megépíteni nem.
-
Penrose lépcsőjét szintén csak megrajzolni lehet.
-
Orosz István (művésznevén: Utisz) sarokháza optikai csalódás, mely egyben lehetetlen konstrukció is
-
A lehetetlen kockát Necker-kockának is hívják. Az ábrán látható, hogy az optikai csalódásból hogyan lehet egy lehetetlen tárgyat rajzolni
-
Borromean gyűrűk
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Lőw Péter: Nem hiszek a szememnek. (hely nélkül): Természet világa. 2008. 161–165. o.