Lechriodus fletcheri
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lechriodus fletcheri (Boulenger, 1890) | ||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Lechriodus fletcheri témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Lechriodus fletcheri témájú kategóriát. |
A Lechriodus fletcheri a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a mocsárjáróbéka-félék (Limnodynastidae) családjába, azon belül a Lechriodus nembe tartozó faj.
Nevének eredete
[szerkesztés]Nevét Joseph James Fletcher (1850–1926) ausztrál zoológus tiszteletére kapta.[1]
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztrália endemikus faja. Új-Dél-Wales állam északkeleti területeitől a Queensland állam délkeleti részén emelkedő Mistake-hegységig honos. Elterjedési területének mérete nagyjából 63 200 km². Élőhelye esőerdők és párás szklerofill (száraz levelű) erdők.[2]
Megjelenése
[szerkesztés]
Közepes méretű békafaj, testhossza elérheti az 50 mm-t. Háta barna, bár színe a világos cserszíntől a vörösesbarnáig terjedhet. Bőre durva, tapintásra hasonlít a dörzspapírhoz. Hátán kielekedő bőrredők futnak, fején szeme és pofája között jellegzetess, háromszög alakú világosabb barna folt terül el. Orrlyukaitól egy sötét árnyalatú csík húzódik a szemein át a tympanumig (hallószerv). Lábán haránt irányú sávok húzódnak, emiatt összetéveszthető a Mixophyes nembe tartozó hasonló békákkal. Ujjai között nincs úszóhártya.[3] Bőre erős toxikus anyagot termel.[4]
Életmódja
[szerkesztés]
Esőerdők és párás szklerofill (száraz levelű) erdők lakója. A nyári heves esőzések után aktív, száraz időszakban alig lehet megpillantani. A hímek az avarból és időszakos pocsolyákból hívják énekükkel a nőstényeket. A nőstény akár 650 petét is elhelyezhet a habfészekbe. Ebihalai közismerten kannibálok, a nagyobbak megeszik a kisebbeket.[4]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Elterjedési tartományán belül több védett terület, nemzeti park is található. Queensland állam törvényileg védi.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Boulenger, 1890 : Description of a new genus of cystignathoid frogs from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 5, p. 593-594.
- ↑ AmphibiaWeb
- ↑ Atlas of Living Australia
- ↑ a b Az Australian Museum oldala
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
Források
[szerkesztés]- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 23.) (angolul)
- Boulenger, 1890 : Description of a new genus of cystignathoid frogs from New South Wales. Proceedings of the Linnean Society of New South Wales, Ser. 2, vol. 5, p. 593-594 (eredeti publikáció)
- Amphibian Species of the World 6.0
- A Lechriodus fletcheri az AmphibiaWeb oldalon
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
- Barker, J., Grigg, G. C., and Tyler, M. J. (1995). A Field Guide to Australian Frogs. Surrey Beatty and Sons, New South Wales.
