Lechner Egon
| Lechner Egon | |
| Született | 1890. november 24.[1] Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1967. július (76 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Vas Mária[2] (h. 1949–1966) |
| Szülei | Lechner Károly |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1913) |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lechner Egon (Kolozsvár, 1890. november 24. – Budapest,[3] 1967. július 9./július 10.) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1956).
Életpályája
[szerkesztés]1913-ban a József Nádor Műszaki Egyetemen gépészmérnöki diplomát szerzett. 1913–1921 között a Gépelemek Tanszékén tanársegédként dolgozott. 1919–1923 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Gépészeti, Elektrotechnikai és Gyáripari Szakosztályának jegyzői tisztségét látta el. 1921–1922 között a Szabadalmi Bíróságon bíró volt.[4] 1922–1928 között a Fejes Lemezmotor és Gépgyár főmérnöke volt.[4] 1928–1934 között a MÁVAG traktorszerkesztői irodájában főmérnökként tevékenykedett.[4] 1934–1949 között a Danuvia szerkesztési osztályát szervezte és vezette. 1936-ban Budapesten, 1938-ban Berlinben, 1939-ben Helsinkiben, majd 1945 után az ISA, majd az ISO konferenciáin, értekezletein vett részt. 1947-től az Állami Műszaki Főiskolán tanított. 1949-től a Láng-gyár konstruktőre volt. 1953-ban a Budapesti Műszaki Egyetem professzora lett. 1957-ben nyugdíjba vonult.
Munkássága
[szerkesztés]A Fejes Gépgyárnál iskolai repülőgépek, MÁV-sínautók motorjait tervezte. Többek között kifejlesztette a MÁVAG-Lechner-traktort, amely elsősorban Algériába került. A tömeggyártást és a méréstechnikát oktatta. Ezek mellett kiemelkedő szerepet töltött be a magyar és a nemzetközi szabványosításban.
Családja
[szerkesztés]Szülei Lechner Károly (1850–1922) magyar orvos és Klammer Hedvig voltak. Testvére, Lechner Gedeon (1885–1915) vegyészmérnök volt.[5]
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.[6]
Művei
[szerkesztés]- Géprajz (Budapest, 1941)
- Forgácsoló készülékek szerkesztésének elemei (Budapest, 1954–1971 között 6 kiadás)
- A tűrésezés választásának technológiai szempontjai (Budapest, 1968)
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Magyar Népköztársasági Érdemérem (1951)[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. július 9.)
- ↑ gyászjelentésében Vass Marianna
- ↑ Tudósnaptár
- ↑ a b c Iparjogvédelmi Dokumentumok
- ↑ Lechner Károly - Névpont.hu
- ↑ Familysearch.org
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Keller Bence: Lechner Egon (Műszaki Nagyjaink; Budapest, 1981)
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
- Révai új lexikona XIII. (L–Mag). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2004. ISBN 963-955-613-0
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8