Leżajsk

	Leżajsk
	Leżajski kolostor
	; Leżajsk címere
	; Leżajsk címere
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Kárpátaljai
Járás	leżajski
Rang	város
Irányítószám	37-300
Körzethívószám	+(48)17
Rendszám	RLE
Testvérvárosok	Lista Csortkiv; Novoiavorivsk;
	Népesség
Teljes népesség	13 164 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	648,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	20,29 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 15′ 56″, k. h. 22° 25′ 07″50.265500°N 22.418600°EKoordináták: é. sz. 50° 15′ 56″, k. h. 22° 25′ 07″50.265500°N 22.418600°E
	Leżajsk weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Leżajsk témájú médiaállományokat.

Leżajsk – kisváros Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaság Leżajski járásának székhelye. A San-folyó völgyében fekszik, a Jagoda-patak partján, Rzeszówtól 47 km-re északkeletre, Lublintól 130 km-re délre. 2004-ben 14,2 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 20,3 km².

Történelem

A 14. században alapított település 1397-ben kapott városi jogokat. Eredetileg a San partján (Lezensko nad Sanu) feküdt, de többszöri tatár pusztítás (1498-1524 között hatszor támadták meg) után mai helyén (Lezensko Zygmuntowskie) építették újjá és erődfallal vették körül. 1590-ben alapították Bernát-rendi kolostorát, melyet 1675-ben várfalakkal vettek körül. A 18. században itt működött Elimelech (1717-1786) haszid rabbi, akinek sírja később zsidó zarándokhellyé vált. A várost sokszor pusztította tűzvész (1672, 1811, 1903, 1906), 1705-1721 között pedig hat alkalommal sújtott le a pestisjárvány. A 20. század második felében iparosodott. 1975-1998 között a Rzeszówi vajdasághoz tartozott.

Gazdaság

A város élelmiszeriparának legismertebb terméke a Leżajsk sör (a Żywiec-csoport tagja), de gyümölcs- és zöldségfeldolgozása is számottevő. Gépgyár, szilikátüzem és dohánygyár is működik itt. Vasútállomás a Przeworsk-Nisko vonalon. Áthalad rajta a Niskót Jarosławval összekötő 77-es főút, a 875-ös Sokołów Małopolski (24 km) felé teremt összeköttetést.

Nevezetességek

Az 1590-ben alapított Bernát-rendi várkolostor épületei 1618-1628 között épültek. A kolostortemplomba (mely késő reneszánsz stílusban épült) várkapun át juthatunk be. A jobb oldali kápolnában található a leżajski Istenanya képe, mely zarándokhellyé tette a várost. A templom fő nevezetessége a 17. század második feléből származó ezüsthangú orgona.
A városközpontban áll a városháza épülete és az őrtorony.
Szentháromság-templom.
Zsidó temető a 18. századból.
A közkönyvtárat 1913-ban alapította a Proszvita ukrán nemzetiségi egyesület.