Apró nőszirom
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 5000 Ft | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Iris pumila L., 1753 | ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Apró nőszirom témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Apró nőszirom témájú médiaállományokat és Apró nőszirom témájú kategóriát. |
Az apró nőszirom (Iris pumila) a nősziromfélék családjának névadó nemzetségébe tartozó, Magyarországon is honos évelő növényfaj.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Valaha valóságos szőnyegként borította a Kárpát-medence több kistáját, így a Pest környéki homokhátakat is. Mára a tépdeséstől erősen megritkult. Gyakran forgatják ki a kopárok fásításakor is. Vad állományai találhatók a Kaukázusban, Oroszország nyugati részén, és Európa egyéb déli és keleti országaiban is. Észak-Amerikába betelepítették. Magyarországon többek közt a Kisalföld, a Mátra, valamint a Keszthelyi-fennsík területén él.[1][2][3][4]
Alfajai
[szerkesztés]- Iris pumila subsp. attica (Boiss. & Heldr.) K.Richt.
- Iris pumila subsp. pumila
Jellemzői
[szerkesztés]Vastag gyöktörzse a föld alatt terjeszkedik.
Kard alakú, 4–20 milliméter széles levelei tőlevélrózsában nőnek, ennek közepéből emelkedik ki az 5–10 centiméter magas, egyszerű virágszár, aminek végén egy nagy fejű, rendszerint sötétlila vagy halványsárga virág nyílik. A lepellevél csöve megnyúlt, a külső lepelcimpák szakállasak, hátrahajlók, a belsők a virág közepe felé összehajlanak.
Termése tok.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Rendszerint sziklagyepekben, löszfalak szélén virít. Március–májusban nyílik.
Védelme és fenntartása
[szerkesztés]Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatója által vezetett kőszegi Chernel-kert Arborétumban a növényfaj szaporítása és fenntartása folyik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol171_p3-176.pdf A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
- ↑ A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 21.)
- ↑ [http://kitaibelia.unideb.hu/articles/Kitaibelia_vol81_p139-160.pdf Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez]. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
- ↑ Baranyai Balázs (2011): Védett növényfajok szaporításának dokumentálási és adatbázisba foglalási lehetőségei. Diplomadolgozat, NymE- Sopron p.:117.
Források
[szerkesztés]- Terra Alapítvány
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 8.
- Iris pumila L. Plants of the World Online
- http://www.theplantlist.org/tpl/record/kew-322277
- http://www.theplantlist.org/tpl/search?q=Iris+pumila
