Ugrás a tartalomhoz

Dolmányos sirály

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Larus marinus szócikkből átirányítva)
Dolmányos sirály
Dániai példány
Dániai példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. marinus
Tudományos név
Larus marinus
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Dolmányos sirály témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Dolmányos sirály témájú médiaállományokat és Dolmányos sirály témájú kategóriát.

A dolmányos sirály (Larus marinus) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A Balti-tenger északi partvidékén, Skandinávia, Izland és a Brit-szigetek partjainál költ. Délen Franciaországig; Grönland délnyugati részén, valamint Kanada keleti partja mentén, déli irányban New Yorkig. A múlt évszázadban megnőtt a populációja és az elterjedési területe.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 64–79 centiméter, szárnyfesztávolsága 150–165 centiméter, testtömege pedig 1,7–1,9 kilogramm; a tojó könnyebb. A háta és szárnyainak oldala feketébe hajló szürke, feje és tollazatának többi része fehér. Mindkét nem ugyanúgy néz ki. A fióka tollazata felül barna-fehér pöttyös. A csőr hatalmas, erős és a csúcsán kampós. A lába hússzínű.

Egy kifejlett példány
röpképe
és egy fiatal

Életmódja

[szerkesztés]

Társas lény, táplálékkereséskor kisebb csoportokat alkot, és nagy kolóniákban költ. Tápláléka gerinctelen víziállatok, döghús, halak, rákok, madarak és azok tojásai, kisebb emlősök és hulladék. A szabadban 20 évet is élhet.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérésig 4-5 év kell, hogy elteljen. A költési időszak április–július között van. Évente egyszer költ, ekkor 2-3 bőrszínű vagy olajzöld, barnán vagy szürkén pettyezett tojást rak a tojó. A tojásokon mindkét szülő kotlik 26-30 napig. A fiatal madarak 8 hetes korukban repülnek ki.

A fészeken ülő madár
a tojásai
és a fiókái

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Márciustól májusig és szeptembertől decemberig ritka vendég Magyarországon.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]