Lapp erdeicsótány

Lapp erdeicsótány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Polyneoptera;
Rend:	Csótányok (Blattodea);
Család:	Erdei csótányfélék (Ectobiidae);
Alcsalád:	Ectobiinae;
Nem:	Ectobius;
Faj:	E. lapponicus;
Tudományos név
	Ectobius lapponicus; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Blatta anelytra (Schrank, 1776); Blatta concolor (Hagenbach, 1822); Blatta lurida (Assmuss, 1857); Blatta nigrofusca (De Geer, 1773); Ectobius lapponicus form pallida (Zacher, 1917); Blatta perspicillaris (Herbst, 1786); Blatta prima (Schaeffer, 1766); Blatta rupestris (Risso, 1826); Blatta variegata (Ludwig, 1799); Ectobius perspicillaris lapponicoides Schugurow, 1908; Ectobius lapponicus perspicillarioides Adelung, 1917;
Alfajok
	E. l. grisescens Bei-Bienko, 1950; E. l. infumata Ramme, 1923; E. l. lapponicus (Linnaeus, 1758); E. l. pallens Ramme, 1923;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lapp erdeicsótány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lapp erdeicsótány témájú médiaállományokat és Lapp erdeicsótány témájú kategóriát.

A lapp erdeicsótány (Ectobius lapponicus) a rovarok (Insecta) osztályának csótányok (Blattodea) rendjébe és az erdei csótányfélék (Ectobiidae) családjába tartozó faj.

Sok más csótányfajjal ellentétben egyáltalán nem kártevő faj, erdős területek lakója, nem az ember közelségében él.

Elterjedése

Egész Európában megtalálható, de elsősorban az északi, és közép-európai részeken gyakori, egészen Szibériáig.^[1] Behurcolt fajként már Észak-Amerikában is megtalálható.

Magyarországon az erdős területeken gyakori.^[2]

Megjelenése

0,6–1,3 cm nagyságú, piszkossárga színű, rendkívül hosszú csápokkal rendelkező csótányfaj. Mindkét ivar fejlett szárnyakkal rendelkezik, elsősorban a hímek repülnek. A nőstények erős lábaikkal jól ugranak.^[1]

Életmódja

Sok más csótánnyal ellentétben a lapp erdeicsótány nappali életmódot folytat. Erdők, tisztások, erdőszegélyek lakója.^[2] Az avarban élnek, a nőstények leginkább a talajon találhatók meg, míg a hímek a kisebb bokrokat kedvelik.^[1]

Táplálkozásukat tekintve mindenevők, különféle szerves hulladékokat fogyasztanak, egyes esetekben apró rovarokat is.^[1]

Szaporodás, egyedfejlődés

A petékből kikelő lárvák szüleikre hasonlítanak, de szárnyakkal nem rendelkeznek.^[1] A nimfák az avarban élnek, éjjel aktívak. Magyarországon a telet lárva alakban vészelik át.^[3]

Rokon fajok

Közép-Európában 12 erdeicsótány faj őshonos. Igen hasonló fajok a fekete erdeicsótány (Ectobius sylvestis) és a 8 mm-esre megnövő kis erdeicsótány (Ectobius panzeri).^[1]

A taxon az irodalomban

A lapp erdeicsótány egy hím példánya érintőlegesen említve szerepel Kőhalmi Zoltán magyar humorista első, A férfi, aki megølt egy férfit, aki megølt egy férfit című regényében (a harmadik rész 8. fejezetében), mint a Lotte és Kristoffer című, fiktív gyerekkönyvsorozat egyik címszereplője.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak. Budapest: Panemex Kft. 1997. ISBN 963 9090 00 X
↑ ^a ^b Hegyessy Gábor. „Lapp erdeicsótány Ectobius lapponicus”. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)
↑ „[vocs.zool.klte.hu/download.php?get=161 Orthroptera jellemzések]” (PDF). (Hozzáférés: 2012. március 12.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[info1-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Michael Lohmann: Bogarak, szitakötők, pókok és más ízeltlábúak. Budapest: Panemex Kft. 1997. ISBN 963 9090 00 X

[info2-2] Hegyessy Gábor. „Lapp erdeicsótány Ectobius lapponicus”. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)

[info3-3] „[vocs.zool.klte.hu/download.php?get=161 Orthroptera jellemzések]” (PDF). (Hozzáférés: 2012. március 12.)

[1]

[2]

[3]