Ladislao de Gauss
| Ladislao de Gauss | |
 | |
| Született | 1901[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1970 (68-69 évesen)[1] Trieszt[2] |
| Állampolgársága | olasz |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Magyar Képzőművészeti Egyetem |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ladislao de Gauss (Budapest, 1901 – Trieszt, 1970) magyar festő, az európai élcsapat művészeti mozgalmának alapítója. A 20. századi avantgárd jellegzetes képviselője, a budapesti iskola (Képzőművészeti Főiskola) tagja.
A Budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Velencében és Triesztben élt, ahol az Istituto statale tanáraként dolgozott. Olajfestményeket és akvarellt festett, motívumai az elhalt természet, valamint a Rijekai külvárosok házai és utcái, istriai és egyéb tájképek, a tengerészek és a halászok élete. Alkotott falfestményeket, fotóműveket, grafikát és illusztrációkat. Foglalkozott mozaikkal is: a rijekai Szent Romuáld és Mindenszentek templom presbitériuma oldalfalainak mozaikjai az ő tervei szerint készültek.[3]
1936-ban részt vett a Velencei biennálén Magyarország képviselőjeként.[4]
Múzeum
[szerkesztés]Műveit különböző múzeumokban mutatják be:
- MMSU - Muzej moderne i suvremene umjetnosti
- Museo del Palazzo del Quirinale, Róma[5]
- Narodna galerija Slovenije[6][7]
- Museo Revoltella[8]
Bibliográfia
[szerkesztés]- Anna Maria Damigella, Bruno Mantura, Mario Quesada, Il Patrimonio artistico del Quirinale: la quadreria e le sculture, Editorial Lavoro, 1991
- Giordano Bruno Guerri, Filippo Tommaso Marinetti, Futurismo: Filippo Tommaso Marinetti, l'avanguardia giuliana e i rapporti internazionali , Edizioni della Laguna, 2009, ISBN 8883453069
- Emporium, Volume 82, Istituto italiano d'arti grafiche., 1935
- Federico Zeri, Narodna galerija v Ljubljani, Ksenija Rozman, European Paintings: Catalogue of the Collection, Volume 1 di Catalogues / National Gallery, Ljubljana, Narodna galerija, 2000, ISBN 9616029428
- Daina Glavočić, Ladislao de Gauss, Ed. Adamić, 2011
- Fulvio Monai, Passato e Presente del collezionismo isontino, Studi Goriziani, XXXI, 1962, p. 135
- Onorare con una mostra l'opera di Lao de Gauss, Il Piccolo, 3. 12. 1970
- Anna Antoniazzo Bocchina, Arte e artisti figurativi a Fiume dal 1900 al 1945, Fiume: Rivista di studi fiumani, II, Nr. 1, Padova, May 1982, pp. 36, 38-40, 42-46, figg. 1 and 11
- Sergeĭ Aleksandrovich Tokarev, Giulio Cervani, Diana De Rosa, Trieste 1946-1947: nel diario di un componente sovietico della commissione per i confini italo-jugoslavi, Volume 40 di Civiltà del Risorgimento, Ed. Del Bianco, 1995
- Gianni Carlo Sciolla, Riviste d'arte fra Ottocento ed età contemporanea: forme, modelli e funzioni, Skira, 2003
- L'artista moderno giornale d'arte applicata, 1939
- Le tre Venezie rivista mensile italiana inglese edita dalla Federazione per gli interessi turistici della Venezia, 1943
- Ervino Pocar, Mio fratello Sofronio, Cassa di risparmio, 1976
- Isabella Reale, Le arti a Udine nel Novecento, 2001
- Annalia Delneri, Musei provinciali di Gorizia, Il Novecento a Gorizia. Ricerca di una identità: arti figurative, 2000
- Gömör Béla, Budapest, Fiume, Trieszt. - Gauss László, az ismeretlen magyar festő Műértő 2010. október 4. o.
- Detlef Gaastra, Ein Schloss im Meer - Gästebuch der Familie von Hütterott, 2017
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
- ↑ GAUSS, Ladislao de (Garády) Hrvatski biografski leksikon LZMK (pristupljeno 3. lipnja 2018.)
- ↑ Ladislao de Gauss, una monografia per riscoprire un pittore dimenticato (olasz nyelven). Museo Revoltella, 2010. július 15. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 3.) „Nel 1936 de Gauss espose alla XX Biennale, dove tuttavia fu inserito nella sezione ungherese.”
- ↑ Ladislao de Gauss, Quadreria del Quirinale, Roma. Anna Maria Damigella, Bruno Mantura, Mario Quesada, Il Patrimonio artistico del Quirinale: la quadreria e le sculture, Volume 1, Editorial Lavoro, 1991
- ↑ Ladislao de Gauss - From 1918 onwards, National Gallery of Slovenia
- ↑ Ladislao de Gauss, Tihožitje s sadjem, Permanent Collection of Art in Slovenia, National Gallery of Slovenia
- ↑ Ladislao de Gauss, Museo Revoltella, Trieste, 2010. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
Források
[szerkesztés]- Višnja Flego: Hrvatski Biografski Leksikon (horvát nyelven). Leksikografski Zavod Miroslav Krleža, 2009–2017, 1998. (Hozzáférés: 2018. június 3.)
További információk
[szerkesztés]- (olaszul) Museo Revoltella
- National Gallery of Slovenia
- Fried Ilona. Egy kulturális identitás / Vittorio De Gauss – Garády Viktor, Modern olasz irodalom és színház: problémák és művek – kultúrák találkozása (pdf) (magyar nyelven), Budapest: Bölcsész Konzorcium, 299-310. o. [2006. augusztus 8.]. ISBN 9639704393. Hozzáférés ideje: 2018. június 3. – életrajzi elemek
