Ugrás a tartalomhoz

Ladányi Józsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladányi Józsa
SzületettLusztig Józsa
1898. május 1.[1]
Debrecen[1]
Elhunyt1985. szeptember 14. (87 évesen)[1]
Debrecen[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1922)
SablonWikidataSegítség

Ladányi Józsa (eredeti neve: Lusztig Józsa) (Debrecen, 1898. május 1.[2] – Debrecen, 1985. szeptember 14.) magyar orvos, sebész, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1965). Testvére, Ladányi Sándor (1906–1974) jogász volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Lusztig Dezső (1870–1940) kereskedelmi ügynök és Redl Zelma (1880–1954) lánya. 1916-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégiumban. Oklevelét Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg 1922-ben. A Debreceni Egyetem sebészeti klinikáján kezdett dolgozni gyakornokként 1924–1926 között. 1926–1935 között egyetemi tanársegéd, majd osztályvezető egyetemi adjunktus (1935–1940) lett. 1940-ben származása miatt elvesztette munkáját. 1944-ben deportálták. 1945–1951 között a Debreceni Tudományegyetem Sebészeti Klinika egyetemi adjunktusa volt. 1946-tól magántanárként is dolgozott. 1948–1950 között a Debreceni Állami Kórház sebész főorvosa volt. 1951–1970 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú Sebészeti Klinika alapító klinikaigazgató egyetemi tanára volt. 1962–1965 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese volt. 1970-től a Debreceni Orvostudományi Egyetem nyugdíjas tudományos tanácsadójaként tevékenykedett.

Kutatási területe a jódhiányos vízfogyasztás okozta golyvák gyógykezelésére irányult. A hasi sebészet mellett foglalkozott a nyúlszáj, a farkastorok, az archasadékok kórképével és műtéti korrekciójával. Kitűnő eredményeket ért el a kéz ujjainak replantációjában.

A Debreceni zsidó temetőben nyugszik.[3] Sírja 2003 óta védett.

Művei

[szerkesztés]
  • Bénulást okozó koponyasérülések (Orvosi Hetilap, 1929)
  • A bodai golyvások (A Magyar Sebésztársaság munkálatai, 1929; és Orvosi Hetilap, 1930)
  • A morphium hatása a nagyagykéreg nélküli macskára (Méhes Gyulával, A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1931)
  • Fémsók hatása experimentális anaemiáknál (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1933)
  • A jódozott tojás hatásáról (Straub Jánossal, Orvosi Hetilap, 1933; németül: Ärztliche Rundschau, 1934)
  • Vérátömlesztés előtt végzett savótitrálás egyszerűsítése (Orvosi Hetilap, 1934)
  • Gyomorresectiók hatása a vérképre (Magyar Biológiai Kutató Intézet Jelentései, 1935)
  • Gyomorresecált kutyák vérképéről (A Magyar Biológiai Kutató Intézet II. Osztályának munkálatai, 1935)
  • A lueses vérsavó reactiók viselkedése sebészeti beavatkozások után (Jósa Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1936)
  • A szájüreg fejlődési zavarai a sebész szempontjából. Magántanári próbaelőadás (Debrecen, 1946)
  • Műtéti indicatiok. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1948)
  • Kissebészet. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1948)
  • Súlyos féregnyúlvány-gyulladás és Meckel-gurdély egyidejű átfúródása. – A gyermekkori heveny csontvelőgyulladás gyógyításában penicillinkezeléssel elért eredmények (Orvosok Lapja, 1948)
  • Vékonybél-vastagbél. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1949)
  • Égés – fagyás – shock. Továbbképző tanfolyami jegyzet (Budapest, 1949)
  • Az osteomyelitis kezeléséről (Orvosok Lapja, 1949)
  • Kőbeékelődés körül észlelt ductus cysticus rák (Orvosi Hetilap, 1950. 4.)
  • Sebészeti propedeutika. Egyetemi jegyzet (Budapest, 1951; 2. bővített kiadás: 1961)
  • Metaplasticus csontképződés műtéti hegben (Orvosi Hetilap, 1952. 18.)
  • Lemetszett végtagrészek replantatiója (Honvédorvos, 1952)
  • Cheirobrachialgia paraesthetica bordadystopiás fejlődési rendellenesség következtében (Pap Zoltánnal, Orvosi Hetilap, 1953. 10.)
  • Blood Supply of Experimental Callus Formation (Hídvégi Ernővel, Acta Morphologica, 1954)
  • A bal szívkamra falába áttört gyomorfekély (Haraszti Antallal, Orvosi Hetilap, 1954)
  • A bőrátültetés mai állása. – Izolált tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése (DOTE Évkönyve, 1954/55)
  • A sebbe juttatott vérrel való kezelés hatása a másodlagos sebgyógyulásra, hámosodásra (Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1955. 50.)
  • Hasűri letokolt tályogok penicillin-hyaluronidase kezelése (Katonaorvosi Szemle, 1956)
  • Hogy segített Petrovszkij professzor klinikánk munkájában? (Szovjet Kultúra, 1956)
  • Revascularisation in Part of a Limb Replanted after Having Been Cut Bone-Deep (Tompa Gyulával, Acta Morphologica, 1956)
  • A gastrojejunocolicus sipolyokról (Dettre Gáborral, Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1956. 10.)
  • Idült lábszárfekély gyógyítása szabad bőrátültetéssel (E. Szabó Lászlóval, Pongrácz Endrével, Orvosi Hetilap, 1956. 29.)
  • Potentiált helyi érzéstelenítés hatása az EKG-ra. – Kísérletes és klinikai hibernációs vizsgálatok malonsav-dinitril alkalmazásával (Kelentey Barnával, E. Szabó Lászlóval, DOTE Évkönyve, 1956/57)
  • Gyakorlati sebellátás (A gyakorló orvos könyvtára. 97. Budapest, 1957)
  • Adatok az öregkor sebészetéhez (Dettre Gáborral, Magyar Sebészet, 1958)
  • Megemlékezés Loessl János professzorról. – A gyomor idegi eredetű daganatairól (Loessl János Emlékkönyv, Budapest, 1958)
  • Az ulcus cruris sebészi therápiája (Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 1959)
  • Kő nélküli epehólyag-betegségek, dyskinesisek (Orvosi Hetilap, 1960. 21.)
  • Újabb érzésvizsgáló módszerekkel nyert adatok replantációk és ujjidegvarratok után (Kós Rudolffal, Magyar Traumatológia, 1961)
  • Az epehólyag és az epeutak rákja (Magyar Onkológia, 1961)
  • Archasadékos betegeinken nyert tapasztalatok. – A hasnyálmirigy áltömlői. (Orvosképzés, 1962)
  • Splenoportographiák a májtumorok diagnosztikájában (Jóna Gáborral, Tompa Gyulával, Magyar Sebészet, 1962)
  • Surgical Treatment of Post-Thrombotic Orural Ulcer (Acta Chirurgica, 1962)
  • Kísérletes és klinikai adatok az ujjperc replantációhoz. Doktori értekezés (Debrecen, 1963)
  • Az acut pancreatitisek Trasylol-kezelése (Farkas Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1963. 38.)
  • Az antibiotikumok szerepe az akut hasi betegségek kezelésében (Orvosképzés, 1964)
  • Appendectomia és halálozás (Kiss Bélával, Tasnády Lászlóval, Orvosi Hetilap, 1965. 10.)
  • Általános sebészet (Budapest, 1966; 2. bőv. kiad. 1969)
  • Cholecystektomisált betegek epehólyag-tartalmának bakteriológiai vizsgálata (Gyöngyössi Gáborral, Rozgonyi Ferenccel, Orvosi Hetilap, 1967. 24.)
  • A vérzéses shock therápiájának néhány kérdése. (Az Országos Mentőszolgálat jubileumi emlékülésének beszámolója. 1948–1968. Budapest, 1968. máj. 10–11. Szerk. Bencze Béla, Gábor Aurél. Budapest, 1968)
  • Az emlőrák ún. célzott hormontherápiájáról (Matolay Györggyel, Vághy Imrével, Orvosi Hetilap, 1968. 3.)
  • Adatok a gynecomastia kezeléséhez (Matolay Györggyel, Vághy Imrével, Orvosi Hetilap, 1968. 21.)
  • Ragasztóanyagok a sebészetben (Orvosi Hetilap, 1969. 23.)
  • A szociális körülmények változásának néhány mutatója a sebészeti ellátásra felvett idős mezőgazdasági lakosság körében Hajdú-Bihar megyében (Gyöngyössi Gáborral, Károlyi Györggyel, Népegészségügy, 1970)
  • Sebészeti diagnosztika a körzeti orvos számára (A gyakorló orvos könyvtára. 162. Budapest, 1971)
  • A plasztikai sebészet aktuális problémái (Az orvostudomány aktuális problémái, 1972)
  • Nyúlajak-farkastorok (Budapest, 1975)
  • Egyetemesség és specializálódás a sebészetben (Orvosi Hetilap, 1976. 16.)
  • Kapillár-mikroszkópos vizsgálatok replantált ujjpercek egyesítése vonalában (Daróczy Pállal, Orvosi Hetilap, 1976. 39.)
  • A Debreceni Egyetem helyzete közvetlenül a felszabadulás után és az Orvos-egészségügyi Szakszervezet fokozatos kialakulása (A DOTE és a Hajdú-Bihar Megyei Orvos-egészségügyi Szakszervezet közös kiadványa. Debrecen, 1978)
  • A golyva-endémia jellemzőinek módosulása ötven év alatt – 1926–1976 – Boda községben (Orvosi Hetilap, 1978. 13.)
  • Sebészeti diagnosztika (Budapest, 1980)
  • Visszaemlékezéseim (Debrecen, 1983)

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Magyar Népköztársasági Érdemérem (arany, 1949)
  • Kiváló orvos (1961)
  • Balassa János-emlékérem (1964)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1969)
  • Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978)
  • Pro Universitate Díj (DOTE, 1978)
  • Weil Emil-emlékérem (1980)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Nekrológ (Orvosi Hetilap, 1982)
  • Emlékkönyv a debreceni 2. sz. Sebészeti Klinika és Ladányi Józsa egyetemi tanári működésének tízéves évfordulójára. Szerkesztette: Jóna Gábor, Tompa Gyula. Az előszót Kesztyűs Loránd írta. Beragasztott képekkel (A DOTE Sebészeti Klinika kiadványa. Debrecen, 1961)
  • Orvosi lexikon. I–IV. köt. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. (Budapest, 1967–1973)
  • Bornemisza György: Köszöntés. Ladányi Józsa professzornő 80 éves. (Orvosi Hetilap, 1978. 18.)
  • Professzor dr. Ladányi Józsa nyolcvan éves. Ladányi Józsa egyetemi tanár 80. születésnapja alkalmából rendezett ünnepi tudományos ülés emlékére. (Debrecen, 1979)
  • Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1985. szeptember 19.)
  • Lampé István: Ladányi Józsa (Orvosi Hetilap, 1985. 50.)
  • Bot György–Kapusz Nándor: Nyolcvanéves a debreceni orvosképzés. Intézetek és klinikák története, professzorainak életrajza. 1918–1998. (2. átdolgozott kiadás, Debrecen, 1998)
  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona (Budapest, 2001)
  • Nők a magyar tudományban. Szerkesztette: Balogh Margit, Palasik Mária. (Budapest, 2010)
  • Emed Alexander: L. J. (Magyar Sebészet, 2010)