La Silla
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| La Silla | |
 | |
| A La Silla Obszervatórium Chilében | |
| Település | Coquimbo Region |
| Megnyitás | 1964 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | csillagászati obszervatórium |
| Kezelő | Európai Déli Obszervatórium |
| Tszf. magasság | 2400 m |
| Elhelyezkedése | |
 La Silla
Pozíció Chile térképén
| |
 d. sz. 29° 15′ 27″, ny. h. 70° 44′ 15″29.257500°S 70.737500°WKoordináták: d. sz. 29° 15′ 27″, ny. h. 70° 44′ 15″29.257500°S 70.737500°W | |
 | |
| La Silla weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz La Silla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A La Silla Obszervatórium egy csillagászati obszervatórium Chilében három távcsővel, melyet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) építtetett és működtet. A helyszínen még több másik távcső is található, melyek részben ESO fenntartásúak. A Föld déli féltekéjén ez az egyik legnagyobb obszervatórium.
A La Silla-i távcsövek és eszközök La Serenától 150 km-re északkeletre találhatók, a chilei Atacama-sivatag szélén, a világ egyik legszárazabb részén. Mint más obszervatóriumok is az adott földrajzi területen, a La Silla is távol van minden fényszennyezési forrástól, ugyanúgy mint a Paranal Obszervatórium, a rajta elhelyezett Very Large Telescope-pal, ahol az egyik legsötétebb éjszakai égbolt található a Földön.
Története
[szerkesztés]
Chile 1963-ban hagyta jóvá a La Silla ESO obszervatórium helyszínét az Atacama sivatag déli részén, 600 km-rel északra Santiago de Chilétől, 2400 méter tengerszint feletti magasságban. A kormány tulajdonában álló obszervatórium előnye, hogy száraz, sima és könnyen hozzáférhető helyen áll, mégis elszigetelten és távol bármilyen mesterséges fény- és porforrástól. Eredeti neve Cinchado, új neve La Silla, amelyet nyeregszerű alakja után kapott (a spanyol „silla (de montar)” jelentése „nyereg”).
1964. október 30-án írták alá a szerződést a 245 négyzetmérföld területről, amelyet a következő évben vásároltak meg. 1965-ben ideiglenes létesítményeket emeltek. 1969. március 25-én az ESO La Silla helyszínén Eduardo Frei Montalva elnök végre hivatalosan is felavatta az állandó bázist: a teljes mértékben működőképes obszervatóriumot (hálótermekkel, műhelyekkel, hotelekkel és a több működő távcsővel felszerelve). Először az 1 m és 1,5 m méretű teleszkópokat emelték, majd 1968-ban csatlakozott hozzá a Gran Prismo Objectif teleszkóp is, amelyet Dél-Afrikában már korábban is használtak. 1976-ra a 3,6 m-es távcső is megkezdte működését, ezt tervezték az obszervatórium legnagyobb távcsövének. Ehhez a 3,6 m-es távcsőhöz 1981-ben csatlakoztatták az 1,4 m-es CAT (Coudé Auxiliary Telescope) kiegészítő távcsövet, melyet 1998-ban leszereltek. 1984-ben a 2,2 m-es teleszkóp kezdte meg működését, majd 1989 márciusában a 3,5 m-es New Technology Telescope (NTT).
1987-ben felszerelték a SEST (Swedish–ESO Submillimetre Telescope) távcsövet, mely 15 méteres antennájával a legnagyobb szubmiliméters távcső volt a déli féltekén, ami egy vegyes projekt az ESO és a Swedish Natural Science Research Council (Svéd Természettudományi Kutatótanács) között.
3,6 m ESO teleszkóp
[szerkesztés]A 3,6 m Cassegrain teleszkóp 1976-ban kezdte meg működését és azóta is folyamatosan korszerűsítik, beleértve egy új, másodlagos tükör telepítését is.
2,2 m MPG / ESO teleszkóp
[szerkesztés]
A 2,2 méteres teleszkóp a La Sillan már 1984 eleje óta működik. Az ESO a Max Planck Társaságnak kölcsönözte (Max Planck Gesellschaft vagy MPG német). Teleszkóp idő megoszlik MPG és az ESO között. A megfigyelési program az MPG, míg a távcső üzemeltetése és karbantartása az ESO felelőssége.
Egykori teleszkópok
[szerkesztés]A már leszerelt teleszkópok:
- ESO 1: 52-es teleszkóp
- ESO 1 méteres teleszkóp
- ESO 0,5 méteres teleszkóp (most a Observatorio UC Santiago, Chile)
- Svéd-ESO Submillimetre Telescope (Šest), 15-ös
- Coude Kiegészítő Telescope (CAT), 1,4 m-es
- Grand Prizma Objectif (GPO) Telescope
- Marly 1 méteres teleszkóp
- Svájci T70 Telescope
- Holland 0,9 méteres teleszkóp (National Telescope)
- Dán 0,5 méteres teleszkóp (National Telescope)
- Marseille 0,4 méteres teleszkóp (National Telescope)
- Bochum 0,61 méteres teleszkóp (National Telescope)
A tudományos felfedezések
[szerkesztés]A megfigyelőközpontnak évente mintegy 300 referált publikáció tulajdonítható, a La Silla továbbra is élen jár a csillagászat terén. A La Silla vezet számos tudományos felfedezésben vezet, köztük több "első". Vitathatatlanul bajnok a kis tömegű Naprendszeren kívüli bolygók megtalálásában. 1987 óta az ESO La Silla Obszervatórium fontos szerepet játszott a legközelebbi szupernóva, az SN 1987Aa tanulmányozásában és nyomon követésében.
2011. február 2-án, a csillagászok segítségével a Wide Field Imager 2.2 m-es teleszkóppal fedezték fel a szokatlan PureDisk NGC 3621-et.
