Lev Davidovics Landau

	Lev Davidovics Landau
	Életrajzi adatok
Született	1908. január 9.; Baku
Elhunyt	1968. április 1. (60 évesen); Moszkva
Sírhely	Novogyevicsi temető
Ismeretes mint	fizikus; feltaláló; szakíró; egyetemi oktató; elméleti fizikus; matematikus;
Házastárs	Konkorgyija Tyerentyjevna Drobanceva
Szülei
Iskolái	Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar; Bakui Állami Egyetem; Baku Polytechnicum;
Tudományos fokozat	a fizikai és matematikai tudományok doktora (1934)
	Szakmai kitüntetések
	fizikai Nobel-díj (1962, 257 220 kr); Sztálin-díj (1946, 1949, 1953); Lenin-rend (1968); Szocialista Munka Hőse (1954); Méltóság Érdemrendje (1943); Max Planck-érem (1960); A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1945); Fritz London Award (1960); Lenin-rend (1949); Lenin-díj (1968); Foreign Member of the Royal Society (1960);
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lev Davidovics Landau témájú médiaállományokat.

Lev Davidovics Landau (oroszul: Лев Дави́дович Ланда́у; Baku, 1908. január 22. – Moszkva, 1968. április 1.) Nobel-díjas szovjet elméleti fizikus.

Élete

1908. január 22-én született zsidó családban az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozó azerbajdzsáni Bakuban. Édesapja, David Lvovics Landau mérnök volt a helyi olajiparban, édesanyja, Ljubov Venyiaminovna Garkavi-Landau orvosként dolgozott. Tizenhárom évesen végezte el a középiskolát, 19 évesen szerzett diplomát a Leningrádi Állami Egyetem elméleti fizika szakán. 1929 és 1931 között Svájcban, Németországban, Angliában és – Niels Bohr tanítványaként – Dániában dolgozott. 1932-től 1937-ig az Ukrán Műszaki-Fizikai Intézet Elméleti Osztályát vezette Harkovban. 1937-ben Landau feleségül vette Kora T. Drobanzevát Harkovból. ^[1] Fiuk, Igor (1946–2011) elméleti fizikus lett. 1937-ben Moszkvába került, 1962-ig a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Intézetét vezette.

Tudományos eredményei

Landau vívmányai közé tartozik a sűrűségmátrix módszer független együttes felfedezése a kvantummechanikában (Neumann János mellett), a diamágnesesség kvantummechanikai elmélete, a szuperfolyékonyság elmélete, a másodrendű fázisátalakulások elmélete, a Ginzburg–Landau elmélet. a szupravezetés, a Fermi-folyadékok elmélete, a Landau-csillapítás magyarázata a plazmafizikában, a Landau-pólus a kvantumelektrodinamikában, a neutrínók kétkomponensű elmélete, a láng instabilitás magyarázata (Darrieus-Landau instabilitás), valamint az S Landau-egyenletei mátrix szingularitások.

A szuperfolyékony hélium vizsgálatakor sejtette meg a rotonok létezését. A roton egy elemi részecske vagy kvázirészecske. Az ilyen "nem valódi részecskék" egy adott anyaghoz kapcsolódó állapot illetve tulajdonság leírását segítik elő. A rotonok konkrétan a hélium mikroszkopikus örvényszerű gerjesztéseinek leírására alkalmasak. A folyékony hélium viselkedése 2,2 kelvin hőmérséklet alá hűtésekor hirtelen megváltozik, szuperfolyékonnyá válik. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag súrlódás nélkül áramlik át egyik része a kapillárison. A hélium másik fele erősen felmelegszik, mintha a folyadék hideg része távozott volna az edényből. Landau ötlete, amely ma már a kvantumfolyadékok elméletének alapja, azt mondja ki, hogy az ilyen tulajdonságú szuperfolyékony héliumban kétféle hanghullám terjedhet.

Landau pontosan megjósolta mindkét hullám tulajdonságait és közben a szuperfolyékony hélium mikroszkopikus örvényszerű gerjesztéseinek, a „roton”-oknak a tulajdonságait is. Ezeket csak Landau halála után sikerült kimutatni, amikor is egy kísérlet során a héliumon neutronnyalábot engedtek át és neutronsugár elhajlásából világosan kiderült: a rotonok valóban léteznek.

A szuperfolyékonyság matematikai elméletének kidolgozásáért 1962-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Az elmélet a folyékony hélium tulajdonságait számolja 2,17 K (−270,98 °C) alatti hőmérsékleten. ^[2]

Politikai nézetei, értékrendje

1938 áprilisában letartóztatták egy Sztálin-ellenes röplap írásáért, mely a sztálinizmust a német nácizmushoz és az olasz fasizmushoz hasonlította. ^[3] 1957-ben a KGB az SZKP Központi Bizottsága számára készített terjedelmes jelentés rögzítette Landau nézeteit az 1956-os magyar felkelésről, Vlagyimir Leninről és az általa „vörös fasizmusnak” nevezett jelenségről.^[4]

1965 júniusában Lev Landau és Jevszej Liberman levelet tettek közzé a The New York Timesban, amelyben kijelentették, hogy szovjet zsidóként ellenzik az Egyesült Államok beavatkozását a 'Diákharc a szovjet zsidóságért' hivatkozással. .^[5]

Halála

Landau 1968. április 1-jén, 60 évesen halt bele a hat évvel korábbi autóbalesetben elszenvedett sérülések komplikációiba. A Novogyevicsi temetőben temették el.^[6]

Magyar nyelven is megjelent művei

L. D. Landau-J. B. Rumer: Nehéz kérdések – Mi a relativitáselmélet?, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1961, fordította: Abonyi Iván
L. D. Landau-A. I. Kitajgorodszkij: Fizika mindenkinek (Физика для всех, 1979?), Gondolat Kiadó, Budapest, 1975, fordította: Katona Zoltán
L. D. Landau-E. M. Lifsic: Elméleti fizika I-X., (Теоретическая физика, 1974), Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1974 és 1988 között több kiadás, Typotex Kiadó Budapest, 2010-2012, szerkesztő: Dr. Marx György (I.-III, V és VII.), továbbá Abonyi Iván, Gálfi László, Geszty Tamás, Moldoványi Gyula, Dr. Nagy Tibor, Oláh Judit és Patkós András
- I. Mechanika, fordította: Boschán Péter, Matolcsi Tamás, Gálfi László, Kunszt Zoltán, Niedermayer Ferenc
- II. Klasszikus erőterek, fordította: Boschán Péter, Gálfi László, Kunszt Zoltán, Niedermayer Ferenc
- III. Kvantummechanika, fordította: Boschán Péter, Matolcsi Tamás, Gálfi László, Kunszt Zoltán, Niedermayer Ferenc
- IV. Relativisztikus kvantumelmélet, fordította: Niedermayer Ferenc, Patkós András
- V. Statisztikus fizika I., fordította: Boschán Péter, Matolcsi Tamás, Gálfi László, Kunszt Zoltán, Niedermayer Ferenc
- VI. Hidrodinamika, fordította: Boschán Péter
- VII. Rugalmasságtan, fordította: Boschán Péter
- VIII. Folytonos közegek elektrodinamikája, fordította: Boschán Péter, Krasznovszky Sándor?
- IX. Statisztikus fizika II., fordította: Patkós András
- X. Kinetikus fizika, fordította: Seres István

Érdekességek

1972-ben tiszteletére nevezték el a 2142 Landau kisbolygót.

Jegyzetek

↑ Petr Leonidovich Kapitsa, Experiment, Theory, Practice: Articles and Addresses, Springer, 1980, ISBN 9027710619, p. 329.
↑ (2004) „Lev Davidovich Landau, Soviet physicist and Nobel laureate”. Physics Today 57 (2), 62. o. DOI:10.1063/1.2408530.
↑ Музей-кабинет Петра Леонидовича Капицы (Peter Kapitza Memorial Museum-Study), Академик Капица: Биографический очерк (a biographical sketch of Academician Kapitza).
↑ 19 December 1957* (no number). The Bukovsky Archives.
↑ Yaacov Ro'i, The Struggle for Soviet Jewish Emigration, 1948–1967, Cambridge University Press 2003, ISBN 0521522447 p. 199
↑ Obelisk at the Novodevichye Cemetery. novodevichye.com (26 October 2008). Retrieved on 28 January 2012.

Források

További információk

A Landau-Lifsic sorozat magyar nyelven online is elérhető.

Fizikaportál
Oroszország-portál

[y-1] Petr Leonidovich Kapitsa, Experiment, Theory, Practice: Articles and Addresses, Springer, 1980, ISBN 9027710619, p. 329.

[2] (2004) „Lev Davidovich Landau, Soviet physicist and Nobel laureate”. Physics Today 57 (2), 62. o. DOI:10.1063/1.2408530.

[3] Музей-кабинет Петра Леонидовича Капицы (Peter Kapitza Memorial Museum-Study), Академик Капица: Биографический очерк (a biographical sketch of Academician Kapitza).

[4] 19 December 1957* (no number). The Bukovsky Archives.

[5] Yaacov Ro'i, The Struggle for Soviet Jewish Emigration, 1948–1967, Cambridge University Press 2003, ISBN 0521522447 p. 199

[6] Obelisk at the Novodevichye Cemetery. novodevichye.com (26 October 2008). Retrieved on 28 January 2012.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Lev Davidovics Landau

Életrajzi adatok
Született	1908. január 9. Baku
Elhunyt	1968. április 1. (60 évesen) Moszkva
Sírhely	Novogyevicsi temető
Ismeretes mint	fizikus feltaláló szakíró egyetemi oktató elméleti fizikus matematikus
Házastárs	Konkorgyija Tyerentyjevna Drobanceva
Szülei
Iskolái	Szentpétervári Egyetem Fizika és Matematika Kar Bakui Állami Egyetem Baku Polytechnicum
Tudományos fokozat	a fizikai és matematikai tudományok doktora (1934)
Szakmai kitüntetések
fizikai Nobel-díj (1962, 257 220 kr) Sztálin-díj (1946, 1949, 1953) Lenin-rend (1968) Szocialista Munka Hőse (1954) Méltóság Érdemrendje (1943) Max Planck-érem (1960) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1945) Fritz London Award (1960) Lenin-rend (1949) Lenin-díj (1968) Foreign Member of the Royal Society (1960)
A Wikimédia Commons tartalmaz Lev Davidovics Landau témájú médiaállományokat.