Löllbach Kálmán
| Löllbach Kálmán | |
| Született | Löllbach Kálmán Géza 1879. november 5. Salgótarján |
| Elhunyt | 1970. február 20. (90 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | építész |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1901) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Löllbach Kálmán témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Löllbach Kálmán (Salgótarján, 1879. november 5.[2] – Budapest, Erzsébetváros, 1970. február 20.)[3] magyar építész.
Élete[szerkesztés]
Löllbach Gusztáv és Gärtner Emma fiaként született. A budapesti József Műegyetemen folytatott tanulmányokat. Építész oklevelet 1901-ben szerzett. Két évig tanársegédként működött. Ezt követően bejárta Európát, majd Berlinben dolgozott három évet Bruno Möhrig irodájában. Később hazatért, és a Korb Flóris–Giergl Kálmán-féle vállalkozásnál helyezkedett el. 1908-ban önállósította magát. Elsősorban iskolákat, villákat, és bérházakat tervezett az ország különböző pontjain.
Ismert épületei[szerkesztés]
- 1910: lakóépület, Budapest, Tölgyfa utca 9.[4]
- 1910: üzemi épület és lakóház, Budapest, Vitkovics Mihály utca 9.[4][5]
- 1910: elemi iskola és óvoda, Budapest, Osztag utca 25/A-B. (A épület: később Irinyi János Gimnázium, jelenleg használaton kívül; B épület: később Ihász Dániel Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Gimnázium, jelenleg használaton kívül)[4][5][6]
- 1910: Juhász-Mennyei villa, Budapest, Orlay utca 4.[4][5]
- 1910–1911: lakóépület, Budapest, Frankel Leó utca 20.[4]
- 1912: lakóépület, Budapest, Reáltanoda utca 4.[4]
- 1912: lakóépület, Budapest, Szép u. 5.[7]
- 1913: Karczag-villa bővítése (az épület 1844-ben épült Hild József tervei szerint)[8]
- 1913–1914: villaépület, Budapest, Bakator utca 16.[9]
- 1914: főreáliskola (1957: Katona József Gimnázium), Kecskemét, Dózsa György út 3. (Zaboreczky Ferenccel)[5][10]
Meg nem valósult tervei[szerkesztés]
- 1907: Városháza, Szentes[5]
- 1907: Erzsébetvárosi törvényszéki palota, Budapest (Reichl Kálmánnal, III. díj)[5]
- 1908: Szent László téri vashíd, Nagyvárad (Michailich Győzővel, III. díj)[5]
- 1912: Nemzeti Színház, Budapest[5]
Képtár[szerkesztés]
-
Osztag utca 25a iskolaépület, Budapest -
Osztag utca 25a iskolaépület, Budapest (részlet) -
Osztag utca 25a iskolaépület, Budapest (részlet) -
Osztag utca 25a iskolaépület, Budapest (részlet) -
Osztag utca 25b iskolaépület, Budapest -
Osztag utca 25b iskolaépület, Budapest (részlet) -
Katona József Gimnázium, Kecskemét -
Frankel Leó út 20. Budapest
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Születési bejegyzése a salgótarjáni római katolikus keresztelési akv. 438/1879. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi állami halotti akv. 460/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 17.)
- ↑ a b c d e f http://www.szecessziosmagazin.com/budapestmap.php
- ↑ a b c d e f g h Gerle, i. m., 130. o.
- ↑ https://gallery.hungaricana.hu/hu/BudapestGyujtemeny/1044890/?list=eyJxdWVyeSI6ICJDSU1LRT0oXCJMXHUwMGY2bGxiYWNoIEtcdTAwZTFsbVx1MDBlMW4gKDE4NzktMTk1OClcIikifQ
- ↑ https://www.muemlekem.hu/jelentes?show=1&ob=helyseg_nev&szuro%5Buser_id%5D=29587&szuro%5Bmegye%5D=Budapest&egylapon=20&lap=23
- ↑ https://www.flickr.com/photos/130780687@N06/51108793200
- ↑ https://budapest100.hu/house/bakator-utca-16-2/
- ↑ Bede Béla: Magyar szecessziós építészet 225 kiemelt épülettel, Corvina Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-136-055-4, 133. o.
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- https://budapest100.hu/architect/lollbach-kalman/
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Művészeti Lexikon. Szerk. Éber László. Budapest: Győző Andor Kiadása. 1926. (két kötetes, bővített kiadás: 1936) → (reprint kiadás: „Művészeti lexikon A-tól Z-ig” címen, Merényi Könyvkiadó, Budapest, é. n. [1990-es évek], ISBN 963-698-038-1) [1]
