Ugrás a tartalomhoz

Lószőrfülőke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lószőrfülőke
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák
Család: Omphalotaceae
Nemzetség: Gymnopus
Tudományos név
Gymnopus androsaceus
(L.) Della Magg. & Trassin. 2014
Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lószőrfülőke témájú médiaállományokat és Lószőrfülőke témájú kategóriát.

A lószőrfülőke vagy lószőr-szegfűgomba (Gymnopus androsaceus) az Omphalotaceae családba tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, fenyvesek avarján élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A lószőrfülőke kalapja 0,4–1,1 cm széles, alakja domború, majd szélesen domború, közepe kissé benyomott lehet. Felszíne száraz, sima, szinte a közepéig szélesen és sekélyen bordázott.Színe rózsásbarna, narancsbarna vagy vörösbarna, gyakran szinte fehérré kifakul, bár a közepe sötétebb maradhat.

Húsa egészen vékony, színe halványbarnás, sérülésre nem változik. Szaga és íze nem jellegzetes.

Ritkás lemezei szélesen tönkhöz nőttek, néhány féllemez is megfigyelhető. Színűk fiatalon halvány barackszínű-rózsás, később hússzínű.

Tönkje 2–7 cm magas és max. 1 mm vastag. Alakja nagyon karcsú, drótszerű, szívós. Színe a csúcsán vörösbarna, lejjebb feketés. Tövéhez fekete rizomorfok (gyökérszerű micéliumkötegek) kapcsolódnak.

Spórapora fehér. Spórája majdnem ellipszis vagy megnyúlt csepp alakú, sima, inamiloid, mérete 5–8 x 3,5–4,5 µm.

Hasonló fajok

[szerkesztés]

A nagyon hasonló nyakörves szegfűgomba lemezei szabadon állnak és örvszerűen körülveszik a tönköt. A bordásszélű fülőke szaga kellemetlen, rothadó káposztára emlékeztet.

A lószőrfülőke
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy benyomott

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Fenyvesekben található meg, különböző korhadó növényi anyagokon (fenyőtűn, kérgen, tobozon, ágacskákon, tuskókon), sokszor tömegesen. Júniustól novemberig terem.

Nem ehető.

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]