Lórándházi István
Lórándházi István | |
Született | 15. század közepe |
Elhunyt | 1512. március |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | a pálos rendi szerzetes, a rend generális perjele először 1496-1500, másodszorra 1504-1508 között |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Boldog Lórándházi István (15. század közepe – 1512. március) a pálos rend szentéletű[1] generális perjele.
Élete
[szerkesztés]Lórándházi István fiatalon lépett a rendbe. Elöljárói tisztét atyai szolgálatnak tekintette. Először 1496 és 1500 között, majd 1504 és 1508 között ismét a rend generális perjele. Életéről és szent haláláról betegápolója, Hadnagy Bálint számol be, aki Lórándházi perjelsége alatt annak titkáraként szolgált. Így jellemezte a Vitae fratrumban: „az én időmben egyetlen rendfőnököt sem lehet hozzád hasonlítani jámborságban”.[2] Ő írja, hogy a kétszer is megválasztott Tamás rendfőnököt ápolta.
Remete Szent Pál Budaszentlőrincen lévő ereklyéinek, csodatevő testének őrzőjévé választották rendtársai. Gyöngyösi Gergely hírt adott arról, hogy a szerzetesek a csodás eseményekről folyamatosan lajstromot vezettek. Azt állította, hogy amikor Lórándházi István még Budaszentlőrincen volt Remete Szent Pál ereklyéinek őre, akkor a mirákulumokat (csodás gyógyulásokat), többet, mint amennyit elődei azelőtt leírtak, elegáns stílusban feljegyezte. Úgy tűnik, hogy a szent ereklye mindenkori őrzőjének volt feladata ezeket írásba foglalni.[3]
Amikor testvére, Calixtus volt a perjel Villyén, helyreállította a monostort.[4]
Források
[szerkesztés]- Magyar Katolikus Lexikon
- Gyöngyösi Gergely: I. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete. Varia Paulina III. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1998. Fordította: P. Árva Vince OSP., Csanád Béla, Csonka Ferenc
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hadnagy Bálint sorolja fel példaértékű jó tulajdonságait a Vitae fratrumban
- ↑ Gyöngyösi Gergely: I. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete. Varia Paulina III. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1998. 153-154. o.
- ↑ Sarbak Gábor: Hadnagy Bálint: Remete Szent Pál gyógyító csodái'. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 7.)
- ↑ Villye, Magyar Katolikus Lexikon