Légköri front

A légköri front a meteorológiában egy határfelületet jelent, amely két, légnyomás és páratartalom szempontjából alapvetően ellentétes tulajdonságú légtömeg találkozásánál alakul ki.

A front szó eredete a latin „frons” szóra vezethető vissza, ami homlok arcvonalat, homlokzatot jelent.

Egy-egy időjárási front több száz, sőt akár ezer kilométer hosszan is elnyúlhat. Ezek a légköri frontok és határfelületek az időjárás alapvető és tartós változását okozzák.

A légköri frontok közeledése az időjárási elemeken is felismerhetők, a légnyomás süllyed, a levegő páratartalma megemelkedik, a front átvonulása szélfordulással és szélerősödéssel is jár.

A frontokat jellegzetes felhőképek kísérik.

Melegfront

Melegfront

Melegfront esetében a meleg levegő kisebb sűrűsége miatt felsiklani kényszerül a hidegebb és sűrűbb levegőtömegre.

Ha rendszeresen figyeljük az eget, akkor mi is előrejelezhetjük a melegfrontot. Először vékony fátyolfelhők (cirruszok) jelennek meg, majd fokozatosan megvastagszanak, lepelfelhő (altosztrátusz), nimbosztrátusz, sztrátusz típusú felhők keletkeznek, miközben csökken a légnyomás. Többnyire csendes esőt hoznak.

A légnyomás a melegfront érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. Ha a melegfront levegője nedves, a front sokkal hevesebb lesz. Élénk felszálló – turbulens – áramlások alakulhatnak ki, amit zivatarok, mennydörgések, villámlások kísérnek. A csapadék formája a csendes esőtől a heves záporig terjedhet, sőt ezek váltogathatják egymást.

A front felhőzete nem egyenletes, a rétegfelhőket gomolyos, pamacsos szerkezetű felhők kísérik.

Magyarországon főként a Földközi-tengerről jövő mediterrán ciklonokkal kapcsolatos frontok jellemzőek, de – főleg télen – az Atlanti-óceán felől érkező frontok is előfordulnak.

A melegfrontban előforduló felhőtípusok:

• Ci Cirrus – Pehelyfelhő
• Cs Cirrostratus – Fátyolfelhő
• Ac Altocumulus – Gomolyfelhő, párnafelhő
• Ns Nimbostratus – Réteges esőfelhő

Orvosmeteorológiai szempontból a melegfrontra, – a testalkatot figyelembe véve – általában inkább a kövérebb, alacsonyabb, vagy középmagas termetű emberek érzékenyebbek. A melegfront-átvonulás alatt, az arra érzékenyebb emberek ingerlékennyé válnak, vérnyomásuk emelkedik. Esetükben a pulzus szaporábban ver, szívpanaszaik is általában ilyenkor jelentkeznek. Melegfront ideje alatt az idősebb emberek „kapkodnak” a levegő után, a testhőmérséklet is emelkedhet, sokszor hirtelen láz is felléphet. Ekkor gyakoribbak a vérzéses kórformák, mint például az orrvérzés, agyvérzés, műtét utáni vérzések. A nagyobb melegfront-átvonuláskor a fertőző és gyulladásos megbetegedések száma is hirtelen megemelkedik. A melegfrontra érzékenyebb emberek teljesítménye inkább a kora délelőtti órákban mondható megfelelőnek.

Hidegfront

Hidegfront

Amikor hideg légtömeg mozdul el a meleg légtömeg felé, a nagyobb sűrűsége miatt a földfelszín közelében elhelyezkedő melegebb levegő alá beékelődik. Emiatt a határfelületen heves, felfelé irányuló légáramlások alakulnak ki. A meleg levegő emelkedése nem egyenletes, mint a melegfrontnál, sőt a hidegfront felülete mentén leszálló légmozgások is kialakulhatnak (katafront jelenség). A felszín közelében a súrlódás és helyi áramlások miatt a határfelület szinte orrszerűen behajlik, és a hideg levegő egy része a magasban „előresiet”. Ekkor labilis rétegképződés alakul ki a meleg és a hideg levegőrétegek között. Több felhőfajta is jelzi a hidegfrontot. De a legszembetűnőbb az üllő alakú cumulonimbus, vagyis zivatarfelhő, ami akár a 12 km-es magasságot is elérheti. Ezek a felhők záport, zivatart, erős széllökéseket és jégesőt is hozhatnak.

A légnyomás a hidegfront érkezése előtt mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik.

A hidegfront érkezésekor a szél lökésszerűen viharossá erősödhet. Jellemző csapadékformája a zápor, zivatar, jégesővel kísérve. A front haladási sebessége általában 25–40 km/h.

A térben nem mozduló, vagy igen lassan haladó hidegfront esetén a melegfronthoz hasonló időjárás és felhőzetek alakulnak ki. A szél egyenletessé válik, a felhők réteges szerkezetűek, és ekkor a csapadék több napon át hullhat.

Magyarországra az Atlanti-óceán felől érkező hidegfrontok a legyengülés és a kontinens feletti kiszáradás miatt nem, vagy igen kevés csapadékot hoznak.

A hidegfrontban előforduló felhőtípusok:

• Ci Cirrus – Pehelyfelhő
• Ac Altocumulus – Gomolyfelhő, párnafelhő
• Cb Cumulonimbus – Zivatarfelhő
• Sc Stratocumulus – Réteges gomolyfelhő
• Cu Cumulus – Gomolyfelhő

A hidegfrontokat a frontfelület mentén végbemenő függőleges légmozgások és az ezzel szorosan összefüggő felhőrendszerük alapján két típusba sorolják:

Az elsőfajú hidegfront esetében a meleg levegő alá benyomuló hideg légtömeg jelentős magasságig passzív felsikló felületet (anafrontot) eredményez a frontfelület mentén. Ezek a hidegfrontok lassú mozgásúak, kevésbé energikusak. Felhőzetük a meleg levegő hasonló frontfelület menti mozgása miatt sok tekintetben megegyezik a melegfront felhőzetével. A hideg levegőék orránál, ahol a meredek frontfelület miatt igen erőteljes és majdnem függőleges a feláramlás, nagy magasságokig feltornyosuló Cb alakul ki. Ezután azonban fordított sorrendben a melegfront jellegzetes felhői következnek. Az Ns feltűnésével a front közeledtét jelző, a Cb-ből hulló záporos csapadék hosszabb ideig tartó egyenletes csapadékba megy át a front átvonulásakor. Ez a front utáni csapadékzóna azonban keskenyebb, mint a melegfront csapadékzónája.

A másodfajú hidegfront esetében a frontfelület 2–3 km magasságban orr-szerűen előbb jár, mint a talajfelszínen. A hideg levegőék orránál olyan heves függőleges feláramlás alakul ki, hogy a feláramlott levegő pótlására a frontfelületen is ide áramlik a meleg levegő. Aktív lesiklási felület (katafront) alakul tehát ki a frontfelület magasabban fekvő részein. Felhőrendszere nem nagy szélességű, az előrenyomuló frontfelület orránál létrejövő heves lökéses feláramlások miatt különösen akkor, ha a meleg légtömeg ingatag egyensúlyi helyzetű a front előtt valóságos felhőgátat alkotó Cb felhő jön létre. Ebből a felhőből közvetlenül a frontvonal előtt és mögött záporos csapadék hullik, a csapadéksáv azonban jóval keskenyebb, mint az elsőfajú hidegfrontnál. A front elvonulása után a frontfelület magasabban fekvő részein uralkodó leszálló légmozgások miatt a felhőzet csakhamar feloszlik.

Orvosmeteorológiai szempontból a hidegfrontra – a testalkatot figyelembe véve – általában a vékonyabb, magas termetű emberek érzékenyebbek. Jellemző rájuk az alacsonyabb vérnyomás, amely a hidegfront-átvonulás alatt még alacsonyabb. Az ekkor kialakuló kellemetlen közérzet miatt érezhetik úgy, hogy menten összeesnek. Az ilyen típusú emberek általában nem szeretnek korán felkelni, nem a lustaságuk, hanem az alacsonyabb vérnyomásuk miatt. Ez az embertípus reggel képtelen egy falatot is lenyelni, annál inkább kívánja a kávét. A hidegfrontra érzékenyebb emberek a délutáni órákban sokkal jobb teljesítményt nyújtanak.

Okklúziós front

Okklúziós front, az északi féltekén megjelenő formában (oldalnézet)

Az okklúzió szó eredeti jelentése elzáródás, dugulás.

Okklúziós front jön létre, ha egy hidegfront megelőz egy melegfrontot. A légtömegek összetorlódása a magasban jön létre. A torlódás helyét néha hármaspontnak is nevezik, azon a helyen, ahol a hidegfront, a melegfront és az okklúziós front találkozik. A jelenség gyakran társul alacsony légnyomással.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Légköri front témájú médiaállományokat.

• www.met.hu
• Előrejelzés, időjárás
• A hidegfront kialakulása és hatása az emberi szervezetre (Molnár László meteorológus cikke)

Források

• Dr.Tar Károly: Általános Meteorológia, Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék