Lázár József (közíró)
Lázár József | |
Született | 1908. október 25. Temesvár |
Elhunyt | 1972. február 9. (63 évesen) Kolozsvár |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | közíró, szerkesztő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lázár József (Temesvár, 1908. október 25. – Kolozsvár, 1972. február 9.) erdélyi magyar közíró, lapszerkesztő.
Életútja
[szerkesztés]Iskoláit szülővárosában végezte (1925), alkalmi munkákkal kereste kenyerét. Már ifjúkorában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Első írását 1934-ben a Déli Hírlap közölte, karcolatai, riportjai a Mai Nő, Falvak Népe, szociológiai reflexiói a Korunk (1938–39) hasábjain jelentek meg. A második világháború alatt munkatáborba került. A háború után a temesvári Szabad Szó főszerkesztője (1945–48), az újjászervezett Arany János Társaság alelnöke (1946–48). Az MNSZ Központi Bizottságának tagja, nemzetgyűlési képviselő, a Világosság főszerkesztője (1949–52). Belső munkatársa a Romániai Magyar Szónak Bukarestben (1952), majd a Dolgozó Nőnek (1953–57), végül 1957-től az újrainduló Korunknak, ahol az 1964/3-as számtól kezdve szerkesztőbizottsági tag. 1972-ben nyugalomba vonult.
A Korunkban megjelent társadalmi elemzései konkrét helyszíni felmérések alapján igyekeztek bemutatni a kor ellentmondásait. Említésre méltók:
- Emberek a gyárban (1963/5);
- Amit nem fényképeztek (1964/6);
- Filmkockák egy üzem életéből (1966/8);
- Elmélkedés a bűnözésről (1968/7);
- Gondolatok az emberi kapcsolatokról (1969/9) c. írásai.
Források
[szerkesztés]- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
További információk
[szerkesztés]- Kántor Lajos: Lázár József igazsága. Utunk, 1972/7.
- Enyedi Sándor. A romániai magyar sajtó és tömegkommunikáció 1944 után. Page 1 Regio – Kisebbségtudományi Szemle (1991). Hozzáférés ideje: 2009. május 21.