Látszatvita

Látszatvitáról vagy álvitáról beszélünk, ha egy vita során a racionális vita szabályait a felek nemcsak alkalmanként szegik meg, ami csak „érvelési hibának” számítana, hanem ha már egy vagy több szabály durva megsértéséről van szó, és ez a vita egészét jellemzi. Ilyenkor – az esetleges látszat ellenére – nem teljesülnek a racionális vita szükséges feltételei.^[1]

Az érvelő, racionális vita bizonyítással és érvekkel közelebb visz az igazsághoz és a helyes állásponthoz,^[2] jó döntéshozó eszköz lehet, míg a látszatvitában az eredményül kapott döntés vagy következtetés helyessége nincs biztosítva.

A vita megszakítása

A vita folyamán a feleknek figyelniük kell arra, hogy teljesülnek-e szükséges feltételek, ha pedig úgy érzik, hogy nem, érdemes megszakítani a vitát és felhívni a figyelmet arra, hogy látszatvita alakult ki. Így elkerülhetik azt, hogy a vita eredményeképp létrejövő álláspontot helyesnek fogadják el.

Hogyan ismerhetjük fel, ha nem teljesülnek a feltételek?

Ha a résztvevők sértegetik egymást, egymás szavába vágnak, gyakran nem is az érvelést, hanem az érvelőt minősítik.
Ha a vita morális síkra terelődik, ha morális fenyegetések vagy súlyos értékítéletek kerülnek az érvelésbe.
Ha az egyik fél nem veszi figyelembe, amit a partnere előzőleg mondott és nem ahhoz a megszólaláshoz kapcsolódó válaszokat ad.
Ha az egyik résztvevő folyton félreérti, félremagyarázza a másik érvelését.
Ha a felek újra és újra megkérdőjelezik egymás bizonyítékait.
Ha a résztvevők hajtogatják a magukét, újra és újra elmondják ugyanazt.^[3]

Jegyzetek

↑ Martitay 2004 59-61. oldal
↑ Zemplén Pragmadialektika
↑ Martitay 2004 59-61. oldal

Források

↑ Martitay 2004: Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex. 2004. ISBN 9639664375, ISBN 9789639664371 2007
↑ Zemplén Pragmadialektika: Érvelés és elemzés 8 pragmadialektika bevezetes.pdf. (hely nélkül): filozofia.bme.hu. ^{[halott link]}

További információk

Hársing László: A tudományos érvelés logikája. Budapest: Akadémiai. 1981.
Hársing László: A tudományos vita és érvelés. Budapest: Akadémiai. 1985.
dr. Kovács József: A modern orvoslás etikai alapjai. Budapest: Medicina. 1997. (az etikai vitákban előforduló jellegzetes hibák és álokoskodások)
Zentai István: A meggyőzés csapdái. Budapest: Typotex. 1999.
Marga Andrei: Argumentarea. 2006: the University of Michigan. 25–54. o.
Zentai I: A meggyőzés útjai. Budapest: Typotex. 1998.
Ruzsa I.- Máté A: Bevezetés a modern logikába. (hely nélkül): Osiris. 1997.
Kneale, W. - Kneale, M: A logika fejlődése. (hely nélkül): Gondolat. 1987.
Smullyan, R: Mi a címe ennek a könyvnek? Budapest: Typotex.
Smullyan, R: A hölgy vagy a tigris. Budapest: Typotex.
Mérő L: Mindenki másképp egyforma. (hely nélkül): Tericum. 1996.
Aronson, E.- Pratkanis, A.R: A rábeszélőgép. (hely nélkül): AB OVO. 1992.
Arisztotelész: Rétorika. (hely nélkül): Telosz. 1999.
Arisztotelész: Topika - részletek. arch Hozzáférés: 2011. november 28.
Arisztotelész: Szofisztikus cáfolatok - részletek.
A szofista filozófia. Szöveggyűjtemény. (hely nélkül): Atlantisz. 1993.
Carroll, L: Mit mondott a teknős Akhillésznek?

Kapcsolódó szócikkek

Ez a szociológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Martitay 2004 59-61. oldal

[Zemplén_Pragmadialektika_-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] Zemplén Pragmadialektika

[3] Martitay 2004 59-61. oldal

[1]

[2]

[3]