László Ferenc (újságíró, 1896–1951)
| László Ferenc | |
 | |
| Az 1940-es években | |
| Született | Löw Ferenc 1896. augusztus 2.[1] Pécs |
| Elhunyt | 1951. augusztus 31. (55 évesen)[2] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz László Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
László Ferenc, 1915-ig Löw (Pécs, 1896. augusztus 2. – Budapest, Erzsébetváros, 1951. augusztus 31.)[4] újságíró, szerkesztő, műfordító.
Életútja
[szerkesztés]Löw Lajos (1857–1936)[5] gázgyári tisztviselő és Kaufer Gizella (1861–1935)[6] tanítónő fia. Testvére dr. László Béla belgyógyász, kardiológus. A pécsi állami főreáliskolában végezte a középiskolát, ahol 1914-ben érettségizett. 1921-ig a Pécsi Hírlap munkatársaként dolgozott. Húsz éves volt (1916), amikor a Pécsi Nemzeti Színház bemutatta a Halálugrás című egyfelvonásos drámáját. Pécsről az ekkoriban létrejött Szerb–Horvát–Szlovén (= Jugoszlávia) Királyságba költözött, ahol 1921-től 1929-ig a Szabadkán megjelenő Bácsmegyei Napló belső munkatársa és szerkesztője volt. Mint színikritikus újságíró itt ismerkedett meg Sziegriszt Paula színésznővel, a Szabadkai magyar színház ígéretes tehetségével, Poldini zeneszerző unokahúgával, akivel a szenvedélyes rajongást követően összeházasodtak és halálukig együtt éltek. A második világháború végén katolikus felesége sem tudta megmenteni a munkaszolgálattól. 1929-től Budapesten élt, ahol 1929 és 1948 között a Kis Újság független politikai napilap munkatársa, valamint 1949–51-ben a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője volt. A második világháborút követően részt vett a Magyar Újságírók Szövetsége (MUOSZ) megalapításában.
Szociológiai dolgozatai és nemzetközi elemzései a Demokrácia és a Huszadik Század című lapokban láttak napvilágot. Regényei megjelentek a Hellas és a Literária Kiadóvállalat könyvsorozataiban. Több kortárs angol és német regényt ültetett át magyarra.
Főbb művei
[szerkesztés]- A film rabszolgái. Regény. (Hellas Könyvek. Budapest, 1931)
- A halál árnyékában. Regény. (Világvárosi Regények 103., Literária, Budapest, 1933)
- Fekete liliom. Regény. (Gong 13., Budapest, 1933)
- A polgárság útja. Szociológiai tanulmány. (Balassa Könyvtár. 3. Budapest, 1947)
Műfordításai
[szerkesztés]- Brown, C.: A Grand Hotel titka. (Budapest, 1931)
- Clynes, F.: Tolvajok titkos trösztje. Regény. (Budapest, 1931)
- Kabel, Walther: A vörös rózsa. Regény. (Budapest, 1931)
- Lewis, Sinclair: Elmer Gantry, a prédikátor. (Budapest, 1947)
- Jackson, Charles: Férfiszenvedély. Regény. (Budapest, 1947)
- Feuchtwanger, Lion: Államférfiak, cselszövők, bohémek. Regény két kötetben. (Budapest, 1947)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ halotti anyakönyvi bizonyítvány
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1338/1951. folyószám alatt.
- ↑ Löw Lajos halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 753/1936. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
- ↑ Löw Lajosné Kaufer Gizella halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 966/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
