Ugrás a tartalomhoz

László Erzsébet (tanár)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
László Erzsébet
Született1950. január 9.
Mád
Elhunyt2015. szeptember 13. (65 évesen)
Kazincbarcika
MűvészneveLászló Erzsébet
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész
IskoláiHo Si Minh Tanárképző Főiskola

festőművész
SablonWikidataSegítség

László Erzsébet (Mád, 1950. január 9.Kazincbarcika, 2015. szeptember 13.) magyar- és rajzszakos tanár, festőművész.

Élete

[szerkesztés]

1950. január 9-én Mádon született egy 4 gyermekes családban. Gyermekkorát a Nógrád megyei Romhányban töltötte, ahol 1968-ban érettségizett. Képesítés nélküli nevelőként kezdett tanítani, majd az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán magyar-rajz szakos diplomát szerzett 1973-ban. Ugyanebben az évben költözött Kazincbarcikára, ahol négy évtized alatt pedagógusként, közéleti személyként, és alkotóként teljesedett ki az élete. Általános iskolai tanárként kezdett el dolgozni 1973-ban, majd 1982–1998 között iskolaigazgató volt. Munkája mellett gyermekrajz szakkört vezetett. Később óraadó tanárként a Kodály Zoltán Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tanáraként, tehetséggondozójaként tevékenykedett.

Ezután a tanári pályát otthagyva köztisztviselőként kezdett el dolgozni a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatalban. Oktatási szakreferensként, mint vezető főtanácsos vonult nyugdíjba. Pályája mellett folyamatosan alkot, és kiállításokon mutatkozott be. Nyugállományba vonulása után is részt vett a tehetséges gyerekek felfedezésében, tanításában.

Művészete

[szerkesztés]

Képeit a múlt tárgyai, hétköznapi események, látványok, természeti képek ihlették. Művei látványos formagazdagsága és színvilága megragadja a szemlélőt. Szívesen dolgozott olajjal, pasztellel, ceruzával. Több évtizedig tagja és rendszeres kiállítója volt az Izsó Miklós Képzőművészeti Körnek, a Rajztanárok Zempléni Alkotó Körének, a BAK Képzőművészeti Egyesületnek. Az egyesületek tagjaként 130 közös kiállításon szerepeltek művei itthon és külföldön. Így vallott önmagáról:

Csaknem négy évtizednyi pedagógusi- szaktanári munkám során alkotó energiáimat elsődlegesen tanítványaim felkészítésére fordítottam és fordítom, szeretek tanítani, megérteni a gyermek személyiségét. Szeretem a nyugalmat, talán ezért vonz a csendélet műfaja, a tájábrázolás: a mindennapjainkban „velünk élő” környezet megörökítése képalkotói eszközökkel. Szeretem a színeket, harmóniájukat, diszharmóniájukat, ezerféleségüket. Képeimet továbbra is a hétköznapok látványa ihleti: a természet szín- és formagazdagsága, az ember- alkotta használati tárgyak csöndes szépsége.

Elismerései

[szerkesztés]
  • „ELIGE VITAM” miniszteri elismerés (2004)
  • BarcikaArt díjas alkotóművész (2012)[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Kazincbarcikai Mozaik, 2012. február 10. (10. oldal). [2015. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 22.)

Források

[szerkesztés]