Ugrás a tartalomhoz

Lápi szitakötő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lápi szitakötő
Hím lápi szitakötő
Hím lápi szitakötő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Szitakötők
Család: Laposhasú acsák
Nem: Leucorrhinia
Faj: L. pectoralis
Tudományos név
Leucorrhinia pectoralis
Charpentier, 1825
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Lápi szitakötő témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Lápi szitakötő témájú médiaállományokat és Lápi szitakötő témájú kategóriát.

A lápi szitakötő (Leucorrhinia pectoralis) a laposhasú acsák családjába tartozó, Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt szitakötőfaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A lápi szitakötő testhossza 35–45 mm, szárnyfesztávolsága 55–65 mm között van. Homloka fehér, szemei barnák. A hátsó szárny tövében kis fekete folt figyelhető meg. Szárnyjegye fekete. A hímek torának közepe és potroha első szelvényei vörösbarnák. Potroha fekete alapszínű, amin felül szelvényenként nagy, sárga, idősebb korban barnává besötétedő foltokat lehet megfigyelni, egészen a hetedik szelvényig, amelyen feltűnő citromsárga folt található. A nőstények potrohán a foltsorozat élénksárga marad, esetleg az idős példányoknál a 7. szelvény foltja kivételével narancsszínűvé sötétedik.

A lárva 21–23 mm hosszú, világosbarna. Potroha 3-8. szelvényén háti, a 8-9. szelvényen oldalsó tüskék találhatóak.

Elterjedése

[szerkesztés]

Európában és Nyugat-Szibériában elterjedt faj. Keleten kb. Novoszibirszkig és az Altájig, délkeleten a Kaukázusig és Kis-Ázsiáig terjed az élettere. Közép- és Észak-Európában viszonylag gyakori, bár a 20. században erősen visszaestek a populációi, a 2000-es évekre stabilizálódott a helyzete. Magyarországon szórványosan az egész országban megtalálható. Létszáma erős fluktuációt mutat. Egyes években a kisvizek csökkenése, lápok kiszáradása, a csapadékhiány miatt mindössze 20-30 egyedre becslik létszámát.

Életmódja

[szerkesztés]
Nőstény lápi szitakötő

Lárvája síkvidéki, gazdag növényzetű, esetleg eutrofizálódott, kissé savas kémhatású sekély tavakban, lápokban, holtágakban él. Nagyobb tavak esetén is inkább a nád által körbezárt kisebb vízfelületeket részesíti előnyben, de a teljesen benőtt vizeket kerüli. Nappal aktív és emiatt a halak könnyen megfoghatják. A lárva két évig fejlődik és viszonylag korán, május elejétől kezdi meg az átalakulást. Az imágók májustól július közepéig repülnek. A párzási időszakban a hímek kiugró ágakra, nádszálakra telepedve figyelik territóriumukat és a feltűnő potenciális versenytársakat elkergetik. A párzás a levegőben kezdődik és a növényekre telepedve fejezik be; kb 15-25 percig tart. A nőstény rögtön utána lerakja petéit, amelyekből hat hét múlva kelnek ki a lárvák.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]