Ugrás a tartalomhoz

Láng György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láng György
Született1908. április 4.
Budapest
Elhunyt1976. április 3. (67 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaWeinstein Izabella
Gyermekeikét gyermek
SzüleiLáng Salamon
Grünfeld Rozália
Foglalkozása
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (B parcella, 22. sor, 1. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Láng György (Budapest, Józsefváros, 1908. április 4.[2] – Budapest, 1976. április 3.)[3] magyar író, zeneszerző, karnagy és grafikus.

Élete

[szerkesztés]

Láng Salamon (1877–1948)[4] államvasúti hivatalnok és Grünfeld Rozália (1878–1957) fia.[5] A Zeneakadémián zeneszerzői és karnagyi diplomát szerzett. Kodály Zoltán növendéke volt. Egyidejűleg a Képzőművészeti Főiskolát is elvégezte. Szimfonikus, kamara- és kórusműveket komponált. Az 1930-as években sorra jelentek meg zenei kritikái Az Est Lapokban, a Budapester Montagszeitungban, a Budapesti Hírlapban, az Újságban, a Heti Hírekben és az Előre lapokban. 1940-ben jelent meg legismertebb műve, a Bach életét bemutató A Tamás-templom karnagya című írása. A háború kettétörte karrierjét. Előbb munkaszolgálatos volt, majd a Mauthausenhez tartozó gunskircheni koncentrációs táborba került. A táborban is próbált újságot szerkeszteni, amelyet egyedüli deportációs lapként „Alpenjäger" címmel adtak ki. 1945. május 5-én szabadult fel, akárcsak Hegedüs Géza író, akihez baráti kapcsolat fűzte. A háború után két évig Németországban maradt és egy szövetséges alakulat tagjaként nácik után kutatott. Az ötvenes években zenei és képzőművészeti előadásokat tartott és énekkarokat szervezett, de ahhoz, hogy családját el tudja tartani, éjjelente kocsmákban zongorázott. Az 1960-as években a Művészeti Szakszervezetek továbbképző stúdiójának tanára volt. Legjelentősebb alkotásának – kamaraművei mellett – a Concerto Ebraico című hegedűversenyét tartják, amely zsidó motívumokon alapul Három művét színpadra is állították. Nevét mindenekelőtt nagy sikerű zenei tárgyú könyvei tették ismertté. Utolsó regényét, a Hanelét halála után adták ki.

Felesége Weinstein Izabella volt. Fiai Tamás és Péter.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • A Tamás-templom karnagya. Bach János Sebestyén életének regénye (Budapest, 1940; átdolgozva, Budapest, 1958)
  • Bartók élete és művei (Budapest. 1947)
  • Szív és szaxofon (regény, Budapest 1947)
  • Joseph Haydn (Budapest, 1959)
  • Primavera (Sandro Botticelli élete, regény, Budapest, 1969)
  • Beethoven tavasza (életrajzi regény, Budapest, 1973)
  • Hanele (regény, Budapest. 1980)

Színművei

[szerkesztés]
  • Katz bácsi (zenés játék, Bethlen téri színpad, 1935)
  • Akik túlélték (Belvárosi Színház, 1946)
  • Két férfi az ágy alatt (Dosztojevszkij témája nyomán, Vígszínház, 1949–50)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári születési akv. 910/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  3. ↑ Meghalt Láng György (1976. április 4.) Magyar Nemzet, 32. évfolyam, 81. szám, 9. oldal Online elérés
  4. ↑ Láng Salamon halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 25/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 874/1905. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Te szőke gyerek - Egy kocsmazongorista emlékei (Glória Kiadó, Budapest, 2007)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Láng_György&oldid=26772052”