Ugrás a tartalomhoz

Láng Boldizsár (politikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Láng Boldizsár
Született1877. március 15.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1943. április 27. (66 évesen)[1][2]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
SzüleiLáng Lajos
Foglalkozása
Tisztsége
  • katonai attasé (1922–1927, Magyarország párizsi nagykövetsége)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1929–1931)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1931–1939)
SírhelyeFarkasréti temető (6/12-1-49/50)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Láng Boldizsár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Báró csanakfalvi Láng Boldizsár (Budapest, 1877. március 15.Budapest, 1943. április 27.) magyar katonatiszt, altábornagy, politikus, országgyűlési képviselő, majd felsőházi tag, Láng Lajos statisztikus, politikus, kereskedelemügyi miniszter fia.

Élete

[szerkesztés]

Báró Láng Lajos statisztikus, politikus, miniszter és Horváth Emília fiaként született. Anyai nagyapja Horvát Boldizsár író, költő, jogtudós, politikus, igazságügy-miniszter volt. A gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémián tanult, 1904-ben vezérkari tiszt lett. 1909 és 1914 között vezérkari századosként I. Ferenc József magyar király katonai kabinetirodájának munkatársa és az uralkodó kíséretének tagja volt. Az első világháborúban a keleti fronton teljesített szolgálatot, számos különböző kitüntetésben részesült. A Tanácsköztársaság idején bebörtönözték.[6]

A párizsi békekonferencián a magyar delegátus katonai szakértője volt, majd 1920-ban Horthy Miklós kormányzó katonai kabinetirodájának főnökévé nevezték ki. 1922-ben a párizsi magyar nagykövetség katonai attaséja lett, majd 1927-ben altábornagyként vonult nyugállományba. A magyar gazdasági életben hamarosan fontos szerepet töltött be, a Selyem- és Gyapjúárugyár Rt. és a Papír- és Kartongyár Rt. elnöke, valamint a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. igazgatósági tagja volt. Elnöke lett az Országos Tüdőbeteg-Szanatórium Egyesületnek is.[6][7]

Hamarosan bekapcsolódott a politikai életbe is, és 1929-ben időközi választáson a királyhelmeci kerületben szerzett parlamenti mandátumot az Egységes Párt jelöltjeként. Ugyanitt 1931-ben és 1935-ben is újraválasztották. A Képviselőházban a külügyi bizottság elnöke lett, illetve 1935-től 1939-ig az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának is elnöke volt. Később a Felsőház tagja lett. 1943-ban hunyt el Budapesten.[6][8][9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967
  2. a b Magyar főnemességi adattár
  3. a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. július 18., PIM62869
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. a b c Láng Boldizsár, báró | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
  7. (1943. november 6.) „Láng Boldizsár gyászjelentése”. 
  8. 1935–1939. évi országgyűlés Haeffler István, szerk.: Országgyűlési almanach. 1935–40. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Bp. 1940. | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2023. október 27.)
  9. Korábbi elnökök (hu-HU nyelven). Országgyűlés. (Hozzáférés: 2023. október 27.)

Források

[szerkesztés]