Lándzsás szárnyú almamoly

Lándzsás szárnyú almamoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia) Tagozat: Tineina Altagozat: Tineina Öregcsalád: Sarlós ajkú molyszerűek (Gelechioidea) Család: Lándzsás tündérmolyfélék (Agonoxenidae) Nem: Blastodacna Faj: B. atra
Tudományos név
Blastodacna atra Haworth, 1828
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Lándzsás szárnyú almamoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Lándzsás szárnyú almamoly témájú kategóriát.

A lándzsás szárnyú almamoly (Blastodacna atra) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó lándzsás tündérmolyfélék (Agonoxenidae) családjának egyik faja. Régebben a tündérmolyfélék (Cosmopterygidae) közé sorolták.

Elterjedése, élőhelye

Európa egész mérsékelt és északi zónájában általánosan elterjedt, de ezen belül hazánkban viszonylag kevés helyen él.

Megjelenése

Szárnyát barna alapon rozsdássárga mintázat díszíti, főleg a szárny belső felén. A szárnyfesztávolsága 12–14 mm.

Életmódja

Egy évben egy generációja nő fel. Fiatal hernyói telelnek át a rügyek alapjánál készített, odúszerű rejtekekben. A telelés nem igazi diapauza, hanem olyan hidegmerevség, ami véget ér, mihelyt az idő jobbra fordul. A feléledő hernyó a rügyeket károsítja – egy-egy hernyó többet is. A termőrügyeket jobban kedveli a levélrügyeknél. A kifejlett hernyó többnyire a vessző zöld és elfásodott részének határán, a kéreg alatt vagy egy termőrügyben kis kamrát rág ki, és abban bábozódik be. A körülbelül egy hónap múlva, június–júliusban, általában éjszaka kelnek ki. Később is éjszaka aktívak.

Fő tápnövénye az alma, de Dániában a körte, hazánkban a körte és a vadkörte is. Gazdasági jelentősége általában nincs, de tömegesen elszaporodva az alma kártevőjévé válhat. A XX. században kártételét jelezték Turkesztánból, Dániából, Lengyelországból és Finnországból is. Egyesek szerint valójában jóval több kárt okoz, de azt gyakran a fagynak vagy más oknak tulajdonítják.

Források

• Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma