Ugrás a tartalomhoz

Lándor Tivadar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lándor Tivadar
SzületettLöbl Tivadar
1873. szeptember 9.[1]
Nagykanizsa
Elhunyt1954. augusztus 19. (80 évesen)[1]
Budapest II. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • újságíró
  • fordító
  • művészettörténész
  • lapszerkesztő
  • művészeti író
Halál okagégerák
Sablon • Wikidata • Segítség

Lándor Tivadar, születési nevén Löbl Tivadar[2] (Nagykanizsa, 1873. szeptember 9. – Budapest, 1954. augusztus 19.)[3] magyar újságíró, művészeti író, műfordító, művészettörténész, lapszerkesztő.

Élete

[szerkesztés]

Löbl Lipót (1828–1883)[4] bádogosmester és Brodmann Paula fiaként született zsidó származású családban. A Budapesti Tudományegyetemen orvosi oklevelet szerzett, ám ezt hamar felcserélte a hírlapírással, és művészeti tanulmányokkal kezdett foglalkozni. Pályáját Vajda János lapjánál, a Jelenkor című kritikai lapnál kezdte. 1896-ban a Pesti Napló munkatársa, majd helyettes szerkesztője lett. 1906 és 1908 között a Magyar Nemzet felelős szerkesztőjeként dolgozott. A lap megszűnését követően, 1913-tól 1918-ig az Igazmondó című néplap, 1925-től 1928 februárjáig pedig a Budapesti Hírlap szerkesztője volt. Napilapokba és folyóiratokba írt képzőművészeti cikkeket, illetve több kritikai tanulmánya is megjelent. Később mint filmdramaturg működött. Számos tanulmányt írt Székely Bertalan művészetéről, akit barátjának tudhatott. A festő végrendeletében naplóján és írásain kívül számos értékes vázlatát hagyta rá, melyekből Lándor többet a budapesti Szépművészeti Múzeumnak ajándékozott. Szerkesztője volt A nagy háború írásban és képben című sorozatnak (I–VII., Budapest, 1915–1925). Műfordítással is foglalkozott, s lefordította France, Cherbuliez, Ibsen, Dumas és Eugène Brieux több regényét és színművét. Halálát gégerák okozta.

Első felesége Silberstein Zsófia (1867–1916) volt, Silberstein Móric községi tanító és Seelenfreund Róza lánya, akit 1898. november 10-én Kispesten vett nőül.[5] Első felesége halálát követően ismét megnősült. Második házastársa Vég Ilona Szidónia volt.[6]

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Zichy Mihály: élete, művészete és alkotásai. Gerő Ödönnel. (Budapest, 1902)
  • Macskavár és egyéb mesék (Budapest, 1903)
  • Székely Bertalan grafikai munkái (Budapest, 1917)

Fordításai

[szerkesztés]
  • Berkeley, Charles de: A kis márkiné (regény, Budapest, 1901)
  • Brieux, Eugène: A vörös talár (színmű, Budapest, 1901)
  • Theuriet, André: Virágos erdő (regény, Budapest, 1902)
  • France, Anatole: Lúdláb királyné (Budapest, 1906, 2. kiadás: Budapest, 1921, 3. kiadás: Budapest, 1929)
  • Dumas, Alexandre: A három testőr (Budapest, 1908, 2. kiadás: Budapest, 1924, 3. kiadás: Budapest, 1928)
  • Haggard, H. Rider: Ismeretlen ország (regény, 1-2. kötet, Budapest, 1911)
  • Madelung, Aage: Hajsza emberre és vadra (Budapest, 1917, 2. kiadás: Budapest, 1918)
  • Doyle, Arthur Conan: Sherlock Holmes kalandjai. Komor Gyulával. (Budapest, 1926)
  • Hugo, Victor: A tenger munkásai. Ill. Jaschik Álmos. (Budapest, 1926)
  • May, Karl: A sivatag úrnője (Budapest, 1935)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Lándor Tivadar, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09139.htm
  2. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 85859/1898. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 565. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1898. év 91. oldal 28. sor
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 615/1954. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  4. ↑ Löbl Lipót halotti bejegyzése a nagykanizsai izraelita hitközség halotti akv. 38/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése Silberstein Zsófiával a kispesti polgári házassági akv. 84/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése Vég Ilonával a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 475/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. május 18.)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lándor_Tivadar&oldid=26820370”