Láczai-Fritz Oszkár
| Láczai-Fritz Oszkár | |
| Született | Fritz Oszkár András János 1878. augusztus 7.[1] Ürményháza[1] |
| Elhunyt | 1958. január 29. (79 évesen)[2][3] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Láczay Olga Sarolta (h. 1908–1958)[4] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | egyetemi tanár |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Láczai-Fritz Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Láczai-Fritz Oszkár, gyakran csak Fritz Oszkár (Ürményháza, 1878. augusztus 7. – Budapest, 1958. január 29.) magyar építész, egyetemi tanár, építészeti szakíró.
Élete, munkássága
[szerkesztés]Fritz Vilmos és Schwimmer Emília fiaként született. A budapesti Műegyetemen (ma: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) nyert építészi oklevelet. Ezt követően tanársegédként dolgozott Schulek Frigyes, később adjunktussá, majd műegyetemi magántanárrá nevezték ki. Oktatói tevékenysége mellett több saját épületet tervezett (ld. alább a listában), de foglalkozott műemlékek helyreállításával is (pl. a 14. századi Mátraverebélyi római katolikus templom. Kutatta az építőkövek időjárással összefüggő pusztulását és védelmét, több írása megjelent ezen a területen.
Tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, egyben ő volt az Országház műszaki főigazgatója is.[5] 1913-ban alaprajzot készített a zirci cisztercita apátságról Hümpfner Tibor ásatása alapján.[6] 1914-ben javaslatot tett a brassói Millenniumi emlékmű újjáépítésére.[7] 1926-ban az ő vezetésével történt a Tállyai római katolikus templom felmérése.[8] Tervet készített a Füzéri vár kápolna és kaputorony részleges felújításához Lux Kálmánnal és Lux Gézával közösen.[9]
Részt vett Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programjában egy budapesti iskolaépülettel,[10] és a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ahol egy vagy több iskolaépületet tervezett (helyszín nem ismert).[11]
Az ő műtermében dolgozott Bene Antal (1887–1960) műépítész.[12]
Írásai
[szerkesztés]- A természetes építőkövek elmállása és gyors pusztulásának megakadályozása, Budapest, 1930
- A természetes építőkövek elmállása és a mállás elleni védelem, Budapest, 1944
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1909-1910: elemi iskola (ma: Zuglói Széchenyi István Általános Iskola), 1147 Budapest, Telepes u. 32.[13] – Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja keretében
- 1910-es évek: iskolaépület (helyszín nem azonosítható) – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében[11]
Síremlékek
[szerkesztés]- 1907: Tóth család sírboltja a Fiumei Úti Sírkert árkádsorában, 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. (a síremlék szobrászati részét Betlen Gyula tervezte)[14]
Tervben maradt pályázatai
[szerkesztés]- 1909: a Szent Imre Kollégium temploma, Budapest[15]
- 1913: Erzsébet királyné budapesti emlékműve, Budapest (Betlen Gyula szobrásszal)[16]
- 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[17]
Képtár
[szerkesztés]-
Zuglói Széchenyi István Általános Iskola -
Zuglói Széchenyi István Általános Iskola (részlet) -
Zuglói Széchenyi István Általános Iskola (részlet) -
Tóth család sírboltja, Fiumei Úti Sírkert
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. október 6., PIM90017
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09028.htm
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 566/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2023. február 21.)
- ↑ Magyar életrajzi lexikon, i. h.
- ↑ http://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/zirc1.htm
- ↑ Kovács Lehel, i. m., 155-161. o.
- ↑ Borossay, i. m., 302. o.
- ↑ https://www.hadas.hu/fuzer-reg-elo-var
- ↑ Kabdebó, i. m., 61. o.
- ↑ a b Gerle, i. m., 184. o.
- ↑ Gerle, i. m., 35. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=telepes-u-32&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://www.kozterkep.hu/21612/toth-csalad-sirboltja
- ↑ Székely, i. m., 87. o.
- ↑ Az Erzsébet-emlékmű In: (szerk.) Lyka Károly: Művészet, Tizenkettedik évfolyam, 1913, Hatodik szám, 206-213. o.
- ↑ Ilyen is lehetett volna – Egy százéves terv a Néprajzi Múzeumhoz PestBuda, 2022. május 24.
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Kabdebó Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései; Pátria Nyomda, Budapest, 1913 (A Magyar Építőművészet külön füzete)
- Borossay Katalin: Rettegés és félelem Tállyán.Adalékok a tállyai római katolikus templom építéstörténetéhez, különös tekintettel az 1931. évi boltozatcserére In: Ars hungarica 45. 2019/2
- Kovács Lehel István. Szobor a hegyen – A Cenk-tetőn lévő Árpád-szobor története. Budapest: Heraldika (2022). ISBN 9786155592263
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után. In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. (Művészettörténet – műemlékvédelem, 9., 156. o.
- A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikona Kiadóvállalat, Budapest, 1930., 329. o.
