Ugrás a tartalomhoz

Kurucz Gyula

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kurucz Gyula
Kurucz Gyula 2010-ben
Kurucz Gyula 2010-ben
SzületettKurucz Gyula
1944. május 21.[1]
Nyíregyháza
Elhunyt2015. december 17. (71 évesen)[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSashegyi Edit (1978-)
Foglalkozásaíró, szerkesztő, műfordító, pedagógus, volt MDF-tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Kurucz Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kurucz Gyula (Nyíregyháza, 1944. május 21. – 2015. december 17.[3]) magyar író, szerkesztő, műfordító, pedagógus, volt MDF-tag.

Élete

[szerkesztés]

Dr. Kurucz Gyula főjegyző és Simon Judit tanítónő gyermekeként született. Az általános iskolát a Szabolcs megyei Bujon, a középiskolát Sárospatakon a református kollégiumban végezte.

1963 és 1968 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar-német szakán tanult. 1969-ben Párizsban a Sorbonne-on is tanult.

1968-tól 1971-ig pedagógus, dramaturg, segédmunkás, nevelő, fordító, a Műgyűjtő rovatvezetője, valamint a Magyar Televízió gyakornoka volt. 1971–1980 között tolmácsként, műfordítóként, dramaturgként, szabadúszó íróként dolgozott. 1980 és 1990 között a háromnyelvű Idegennyelvű Könyvszemle (Bücher aus Ungarn) főszerkesztője volt. 1988-tól 1996-ig a Magyar Demokrata Fórum tagja. 1990-ben országgyűlési képviselőjelölt volt. 1990–1991 között a berlini külképviselet kulturális tanácsosa volt.

1991 és 1995 között a berlini Magyar Kultúra Háza igazgatója volt. 1996-tól 2000-ig a Magyarok Világszövetségének anyaországi régió elnöke volt. 2001 és 2005 között a stuttgarti Magyar Kulturális Intézet igazgatója volt. 2001-től 2002-ig a New Hungarian Review Információs és Kiadói Kht. ügyvezető igazgatója volt.

2003-tól a Magyar Polgári Együttműködés elnökségi tagja. A PEN Club elnökségi tagja, és az Írószövetség prózai szakosztályának titkára. A Százak Tanácsának tagja.

Munkássága

[szerkesztés]

Műfordításai, esszéi, kritikái, TV-játékai, rádiójátékai jelennek meg, kiadta a Hungaria Litterata című művelődéstörténeti könyvet. Ausztriában, Németországban 36 német nyelvű magyar novella- és regényantológia, valamint politológiai, kultúrtörténeti és művészettörténeti könyv kiadója, szerzője.

Szépírói munkásságának meghatározó élménye a gyermekkorában megismert falusi élet, az 1950-es évek nyomasztó világa, majd a független értelmiségiek helykeresése az 1960-as, 1980-as években. Realista szemléletmódú és mesélő alkat, de gyakran választja az allegorikus és szimbolikus elbeszélési módot is. Regényeinek zöme hittel és kudarccal dús történet.

Magánélete

[szerkesztés]

1978-ban házasságot kötött Sashegyi Edittel. Két gyermekük született; Kurucz Balázs (1984) és Kurucz Orsolya (1989).

Művei

[szerkesztés]
  • Nohát meséljünk... Regény; Magvető, Bp., 1970
  • A mákszem hölgy (kisregény, 1974)
  • A ködfaragó (regény, 1976)
  • Négy csend között a hallgatás. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1977
  • Kicsi nagyvilág (regény, 1978)
  • Összezárva (regény, 1978)
  • Léggömbhuszárok. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1981
  • Szeretek, tehát voltam (elbeszélések, 1981)
  • Ungarische Erzähler der Gegenwart (fiatal magyar novellisták, szerkesztő, társszerző, 1982)
  • A veszett ember (kisregény, 1984)
  • Lukács evangéliuma (regény, 1986)
  • Étienne Hajdú (monográfia, 1989)
  • Knospen, Blüten (magyar novellaantológia, elbeszélés, 1990)
  • Lassú visszavonulás (elbeszélések, 1990)
  • Bekenntnisse eines Birkenbaumes (antológia, szerkesztő, Schuth Jánossal, 1991)
  • Nemzetstratégia a harmadik évezred küszöbén. Magyarok IV. Világkongresszusa (szerkesztő, 1996)
  • Az első határnyitás – Sopron, 1998. augusztus 19. (2000)
  • Romlás és reménység – Magyar évszázadok (esszé, 2000)
  • Tükörben a halál. Regény; Kairosz, Bp., 2009
  • Akkor is, ha fáj; Kairosz, Bp., 2010
  • Léggömbhuszárok. Regény; 2. jav. kiad.; Kairosz, Bp., 2011
  • Mire vársz? Regény; Kairosz, Bp., 2012
  • Törpék és mikulások; Kairosz, Bp., 2013

Műfordításai

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1977)
  • A Magyar Rádió Nívódíja (1978)
  • A Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja (1981, 1984)
  • Szocialista Kultúráért (1986)
  • A Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztje (1999)

Források

[szerkesztés]
  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Verrasztó Gábor: Felelősséggel élni. Interjú Kurucz Gyulával. Hidegkúti Polgár 2011/6. szám.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven)
  2. ↑ http://www.origo.hu/kultura/20151223-kurucz-gyula-iro.html
  3. ↑ MTI: Elhunyt Kurucz Gyula író. Origó, 2015. december 23. (Hozzáférés: 2015. december 23.)

További információk

[szerkesztés]
  • Kortárs magyar írók
  • Gerliczki András: Kurucz Gyula írói világa; Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület, Nyíregyháza, 2013
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kurucz_Gyula&oldid=27401880”