Kurów
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2016 márciusából) |
| Kurów | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Lublini | ||
| Járás | Puławski | ||
| Rang | község | ||
| Alapítás éve | XII. század | ||
| Polgármester | Jan Łubek | ||
| Irányítószám | 24-170 | ||
| Körzethívószám | +(48)81 | ||
| Rendszám | LPU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2795 fő | ||
| Népsűrűség | 249 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 157 m | ||
| Terület | 11,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 23′ 23″, k. h. 22° 11′ 10″51.389722°N 22.186111°EKoordináták: é. sz. 51° 23′ 23″, k. h. 22° 11′ 10″51.389722°N 22.186111°E | |||
| Kurów weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kurów témájú médiaállományokat. | |||
Kurów (ⓘ, IPA: ['kuruf]) falu Lengyelországban, a Lublini vajdaság Puławski járásának székhelye. 2010-ben 2826 lakosa volt.
Fekvése
[szerkesztés]Egy délkelet-lengyelországi falu, Puławy és Lublin között, a Kurówka folyó mentén.
Története
[szerkesztés]1431-ben kapott városi rangot. A közeli falvakat látta el élelmiszerrel, valamint bőr-, illetve szőrmeipari termékeket állítottak itt elő. A 16. században a lengyel kálvinizmus egyik központja volt, 1660-ig legtöbb lakosa az ariánus vallásra tért át.
1670-ben pestis sújtotta a várost, amely ekkor városi rangját is elvesztette, de ekkor még hamarosan vissza is tudta szerezni azt. Lengyelország harmadik felosztása után, 1795-ben Ausztria csatolta magához, 1809-ben a Varsói Hercegség része lett, majd 1815-ben a Kongresszusi Lengyel Királyságé. A novemberi felkelés során, 1831 februárjában egy kisebb csata színhelye volt, ahol a lengyelek Józef Dwernicki vezetésével legyőzték az orosz csapatokat. A januári felkelés után, 1870-ben végleg elvesztette városi rangját. 1918 óta tartozik ismét Lengyelországhoz.
A második világháború elején, a lengyel honvédő háború során, 1939. szeptember 9-én a település jelentős veszteségeket szenvedett a német légierő (Luftwaffe) bombázása következtében, a lerombolt épületek között volt többek között egy (vöröskereszttel jelölt) kórház is. A háború alatt a németek két munkatábort hoztak létre a faluban, 1942-ben pedig egy kisebb gettót is, de az itt senyvedő lengyelek többségének hamarosan sikerült kiszabadulnia, majd a közelben lévő erdőkben tevékenykedő hazai hadsereghez csatlakoznia.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A reneszánsz templom, ahol Santi Gucci szobrai, valamint a Zbąski-család sírhelye található.
- Wojciech Jaruzelski tábornok szülőhelye.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1923. július 6-án Wojciech Jaruzelski lengyel tábornok, politikus.
