Kupacrendezés
Kupacrendezés | |
A kupacrendezésre egy példa | |
Kategória | rendezési algoritmus |
Adatstruktúra | tömb |
Legrosszabb időbonyolultság | |
Legjobb időbonyolultság | [1] |
Átlagos idő bonyolultság | |
Legrosszabb tár bonyolultság | |
Optimális | soha |
A kupacrendezés összehasonlító rendezési algoritmus, és a kiválasztó rendezések családjába tartozik. Helyben rendező, nem stabil rendezés.
A kupacrendezés a használt adatszerkezetről kapta a nevét, a kupacról. A kupacrendezés működése során előbb felépíti a kupacot, majd egyesével kiemeli a gyökérelemet, ami a kupac definíciója miatt a legnagyobb/legkisebb elem lesz.
Áttekintés
[szerkesztés]A kupacrendezés nevének megfelelően egy kupac felépítésével kezdődik. Az adatok felhasználásával létrehozunk egy kupacot, majd eltávolítjuk a legnagyobb elemet. A gyökérelem törlésével elromlott a kupac tulajdonság, ezt helyre kell állítanunk. Az elem törlése lehetséges úgy is, hogy a kupac legalsó szintjének jobb szélső elemével cserélünk, és az új jobb szélső elemet nem tekintjük a kupac részének. A helyreállítás úgy lehetséges, hogy az eredeti jobb szélső elemet a gyökérbe helyezzük, majd süllyesztjük. Az utóbbi változatban ez megegyezik a gyökérelem süllyesztésével. A süllyesztés a szülő elemet mindig a nagyobbik, illetve a jobb oldali gyerekkel cseréli, ha van ilyen, és nagyobb a szülőnél. Az algoritmus ezután mindig eltávolítja a következő legnagyobb, azaz a gyökérben található elemet, és helyreállítja a kupac tulajdonságot. Ha a kupacrendezés helyesen, tömbbel kerül implementálásra, és a jobb szélső elemmel való törlést választjuk, a tömb rendezett lesz, és nincs szükség az eredeti tömbnél több memóriára.
A kupac tulajdonság feltételezi, hogy minden szülő elem nagyobb, vagy azonos értékű, mint gyerekei. Ennek megfordításával minimális gyökerű kupacot kapunk, és csökkenően rendezett tömböt készíthetünk a fenti algoritmussal.
Összehasonlítás más rendezésekkel
[szerkesztés]A kupacrendezés a gyorsrendezéshez hasonló hatékonysággal rendelkezik. A gyorsrendezés általában valamivel gyorsabb, viszont legrosszabb esetben futásideje elérheti az nagyságrendet. Bizonyos adatmennyiség felett a négyzetes futásidő elfogadhatatlan, a gyorsrendezés implementációjának ismeretében pedig könnyen elérhető, ezzel csökkentve az algoritmus biztonságát. Mivel a kupacrendezés nagyságrendje marad, jellemzően ezt az algoritmust választják a gyorsrendezéssel szemben azokban a rendszerekben, ahol a biztonság meghatározó tényező.
A kupacrendezés szembeállítható az összefésülő rendezéssel is. Időigényük hasonló, memóriaigényben az összefésülő rendezés rosszabbul állhat. Az összefésülő rendezés rendelkezik néhány előnnyel a kupacrendezéshez képest:
- Az összefésülő rendezés stabil rendezés.
- Az összefésülő rendezés könnyebben és hatékonyabban párhuzamosítható.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „The Analysis of Heapsort”. Journal of Algorithms 15, 76–100. o. DOI:10.1006/jagm.1993.1031.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Heapsort című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kiegészítő irodalom
[szerkesztés]- Binary and Binomial Heaps. Princeton University (2002)
- Informatikai algoritmusok. Szakmai segédanyag programtervező matematikusok részére, mobiDIÁK könyvtár [archivált változat]. Debreceni Egyetem Informatikai Kar: mobiDIÁK könyvtár (2006). Hozzáférés ideje: 2010. február 14. [archiválás ideje: 2009. március 6.]
- Ronald L. Rivest, Charles E. Leiserson; Thomas H. Cormen. Algoritmusok. Műszaki Könyvkiadó Kft. (2001). ISBN 9789631630299
- Thomas H. Cormen, Charles E. Leiserson - Ronald L. Rivest - Clifford Stein. Új algoritmusok. Scolar Kiadó (2003). ISBN 9789639193901
- Rónyai-Ivanyos-Szabó: Algoritmusok, Typotex, 1998
- Gács-Lovász: Algoritmusok, Tankönyvkiadó, 1989
- Aho-Hopcroft-Ullman: Számítógépalgoritmusok tervezése és analízise, Műszaki Kiadó, 1982