Kunszabó Ferenc
Kunszabó Ferenc | |
Született | Kunszabó Ferenc 1932. február 6. Nyírpazony |
Elhunyt | 2008. február 10. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar[1] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, szociográfus |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. február 6. – Budapest, 2008. február 10.) magyar író, szociográfus.
Élete
[szerkesztés]1951-ben szakérettségit tett. 1951-1955 között az ELTE BTK orosz szakán tanult.
1944-1948 között napszámosként dolgozott. 1949-1950 között a Magyar Ifjúsági Népi Szövetség sziráki járási, majd salgótarjáni városi titkára volt. 1950-ben, valamint 1955-1956 között a Ganz Hajógyárban betanított vasszerkezeti lakatosként dolgozott. 1955-ben nacionalizmusért az ország összes egyeteméről kizárták. 1956-ban a Somogyi Néplap munkatársa, a forradalom idején főszerkesztő, a Somogy megyei Forradalom Nemzeti Tanácsának tagja volt. 1957-1962 között bebörtönözték. 1962-ben a hatvan-nagygombosi Állami Gazdaságban napszámosként dolgozott. 1963-1964 között ismét a hajógyárban dolgozott. 1964-1966 között a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának munkatársa volt. 1967-1976 között az Agrárgazdasági Kutató Intézet szociológusa volt. 1976-tól az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa volt. 1989-ben megalapította a Hunnia Kiadót, a Hunnia Füzetek (később a Hunnia) című folyóiratot, melynek 1992-től főszerkesztője volt. 1990-ben az Agrárszövetség országgyűlési képviselőjelöltje volt. 1993-1994 között a Magyar Egyeztető Testület elnökségi tagja, majd megbízott ügyvezető elnöke volt. 1993-1996 között az 56-os Szövetség alelnöke valamint Somogy megye elnöke volt.
Művei
[szerkesztés]- Hunnia (folyóirat)
- A hegy alatt (riportregény, 1968)
- Parázson pirítani (riportok, tanulmányok, 1970)
- Sárköz (szociográfia, 1972)
- Elnöktípusok a termelőszövetkezetekben (tanulmányok, 1974)
- Árnyak nélkül (kisregény, 1979)
- Makacs maradandóság (riportok, portrék, tanulmányok, 1980)
- Jászföld (szociográfia, 1980)
- Hét nap a hegyen (naplóregény, 1980)
- “Itt alkotni, teremteni kell” (esszé Széchenyi István eszmevilágáról, 1983)
- És ég az oltár (esszé Széchenyi István életművéről, 1983)
- Gyarapodásunk története (szociográfia, 1983)
- Nevelő idő (esszé, jegyzetek, 1984)
- Éjféli hajnal (útijegyzetek, 1986)
- Bátor (szociográfia, 1987)
- A halál pillanatai. Modern tévedésünk természetrajza (1989)
- Joseph von Ferenczy: Egy út Európába (1989)
- Vándorvasban (korrajz a XX. századról, 2002)
- Talpig nehéz hűségben. Asztalfiókba szorult írások a múltból, számítógépbe fagyottak a jelenből. Kisregények, esszék; Kairosz, Bp., 2005
Források
[szerkesztés]- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó, ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest 1999 ISBN 9-638157-91-7
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)