Ugrás a tartalomhoz

Kudimkar

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kudimkar (Кудымкар)
A helytörténeti múzeum épülete
A helytörténeti múzeum épülete
Kudimkar címere
Kudimkar címere		 Kudimkar zászlaja
Kudimkar zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyPermi határterület
JárásKudimkari
Irányítószám619000
Körzethívószám34260
Népesség
Teljes népesség28 630 fő (2023)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+5
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 59° 01′, k. h. 54° 40′59.016667°N 54.666667°EKoordináták: é. sz. 59° 01′, k. h. 54° 40′59.016667°N 54.666667°E
Kudimkar (Permi határterület)
Kudimkar
Kudimkar
Pozíció a Permi határterület térképén
Kudimkar weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kudimkar témájú médiaállományokat.

Kudimkar (oroszul: Кудымкар) város Oroszország Permi határterületén, a Komi-permják körzet közigazgatási központja, a Kudimkari járás székhelye. A körzet egyetlen városa.

Lakossága: 28 967 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]

Fekvése

[szerkesztés]

A Permi határterület északnyugati részén, Permtől kb. 215 km-re, az Inyva (a Káma mellékfolyója) partján, a Kuva mellékfolyó torkolatánál helyezkedik el. Sík, erdővel borított vidéken, nagyobb részt a két folyó bal partján fekszik.

A legközelebbi vasútállomás a transzszibériai vasútvonal Perm–Verescsagino közötti szakaszán lévő Mengyelejevo (104 km). Országút köti össze kelet felé a Káma parti kisebb kikötővel (kb. 80 km), valamint észak felé a komi-permják járások székhelyeivel is.

Története

[szerkesztés]

A város előtörténete Izjur komi-permják településsel (7–15. század) kezdődött, erre utalnak a régészeti leletek. Kudimkar falu első írásos említése 1579-ből származik, amikor a területet már oroszok is lakták. 1609-ben egy kisebb körzet igazgatási központja lett. 1801–1872 között a helységben volt a Sztroganovok Inyva környéki birtokainak központja. A település és az egész körzet szempontjából fontos előrelépés volt, hogy Sztroganova földbirtokosnő engedélyt adott híd megépítésére az Inyva folyón.

1925-től Kudimkar a Komi-Permjak nemzeti körzet központja volt és fontos szerepet játszott a helyi értelmiség kialakulásában. Tanítóképzője (1927), nővérképzője (vagy egészségügyi iskola, 1931), valamint erdészeti (1929) és mezőgazdasági (1930) technikuma nyílt. Az 1920-as évek végétől az 1930-as évek közepéig a helyi gazdaság fellendítésére és a lakosság ellátására több kisebb vállalatot: vasöntödét, fa- és lenfeldolgozó, bőr- és cipőipari, tejfeldolgozó és édesipari üzemet alapítottak. A település 1938-ban kapott városi rangot.

Népesség

[szerkesztés]
 Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
  • 1959-ben 21 801 lakosa volt.
  • 1970-ben 26 350 lakosa volt.
  • 1989-ben 33 451 lakosa volt.
  • 2002-ben 31 914 lakosa volt, melynek 61,3-a komi, 36,4%-a orosz.
  • 2010-ben 28 984 lakosa volt, melynek 53%-a komi, 45,2%-a orosz.

Körzeti közigazgatási központ

[szerkesztés]
  • A szovjet hatalom idején, 1925. február 26-án megalapították a Komi-Permjak nemzeti körzetet, mely előbb az Uráli terület, majd a Szverdlovszki terület, végül a Permi terület része volt. A körzet központja Kudimkar lett és nyolcvan évig változatlan formában az is maradt.
  • 1977-ben az addigi Komi-Permjak nemzeti körzetet Komi-Permjak autonóm körzetté nyilvánították.
  • 1992-ben, a Szovjetunió felbomlása után a Komi-Permjak autonóm körzet a föderáció egyik önálló alanya (szubjektuma) lett, bár továbbra is a Permi területhez tartozott.
  • A 2003-ban tartott népszavazás eredményeként 2005. december 1-jén a Komi-Permjak autonóm körzet és a Permi terület egyesítésével létrehozták a Permi határterületet, azon belül különleges területi közigazgatási egységként – de már nem a föderáció önálló alanyaként – a Komi-Permjak körzetet. Kudimkar a körzet közigazgatási központja maradt.[2]

Gazdasága

[szerkesztés]

A nagy iparvidékektől és a fő közlekedési útvonalaktól távol fekvő Kudimkar erdőgazdasági és mezőgazdasági területek lokális központja. Nincs igazán nagy, a város egész életét meghatározó ipari létesítménye. Helyi jelentőségű ipari üzemei főként mezőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkoznak. Az 1990-es évekig jelentős vállalat volt a több mint ezer főt foglalkoztató elektromechanikai gyár (a permi műszergyár fiókintézménye).[3]

Oktatás, kultúra

[szerkesztés]

Oktatási és kulturális intézmények:

  • Az Udmurt Állami Egyetem kudimkari fiókintézménye (1996)[4]
  • Az Uráli Erdészeti Egyetem kudimkari kihelyezett tagozatát egy központi szakmai revízió során – az ország több más felsőoktatási intézményével együtt – 2013-ban lényegében bezárásra ítélték.[5]
  • Komi-Permjak Tanár-továbbképző Intézet (1944-ben alapították).[6]

Az 1920-as – 1930-as évek fordulóján nyílt szakiskolák (vagy jogutódjaik) napjainkban is működnek:

  • Pedagógiai kolledzs (1927)[7]
  • Erdészet-gépipari technikum (1929)[8]
  • Mezőgazdasági technikum (1930)[9]
  • Egészségügyi szakiskola (1931)[10]

A város színházát 1931-ben alapították. Jellemzője, hogy az orosz mellett rendszeresen játszik komi-permják nyelvű darabokat is. A város büszkeségének tartott színházépületet 2002-ben teljes felújításra bezárták. A felújítás elhúzódott, több mint tíz éven át a társulat máshol játszott. 2014 novemberében végleg birtokba vehették az épületet, melynek felújítása több mint egymilliárd rubelbe került.[11]

A helytörténeti múzeum P. I. Szubbotyin-Permjak nevét viseli.[12][13]

A Kuva folyó bal partján, a város legmagasabb pontján találhatók Izjur (jelentése 'kőfej') egykori település maradványai, orosz nevén Krasznaja Gorka. A hely az egyik komi-permjak törzs központja lehetett, az ott előkerült régészeti leletek az ún. rodanovói kultúra anyagait gazdagítják.[14]

A régi korok fennmaradt emlékei közül kiemelkedik a 18. század végén épült Nyikolszkij-székesegyház és a Sztroganovok egykori igazgatási épülete (19. század első fele).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 5.)
  2. ↑ Obscsije szvegyenyija (orosz nyelven). Minkpo.permkrai.ru. [2015. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  3. ↑ Genyeralnij plan…(8. o.) (Hozzáférés: 2015-02-23)
  4. ↑ A udmurt egyetem fiókintézményének honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  5. ↑ Ajgul Kamejeva és mások: V csornom szpiszke (orosz nyelven). Rosszijszkaja Gazeta, 2014. január 21. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  6. ↑ A tanár-továbbképző intézet honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  7. ↑ A pedagógiai szakiskola honlapja Archiválva 2015. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-23)
  8. ↑ Az erdészeti szakiskola honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  9. ↑ mezőgazdasági szakiskola honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  10. ↑ Az egészségügyi szakiskola honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  11. ↑ Dmitrij Nyikityin: (Sajtóhír a színház átadásáról) publisher =Kommerszant.ru (orosz nyelven), 2005. február 25. (Hozzáférés: 2014. november 24.)
  12. ↑ A múzeum honlapja Archiválva 2015. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-23)
  13. ↑ A múzeum másik honlapja (Hozzáférés: 2015-02-23)
  14. ↑ A város hivatalos honlapja Archiválva 2015. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2015-02-24)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kudimkar&oldid=26598297”