Kuún Kocsárd (főispán)

Kuún Kocsárd
Portréja a Vasárnapi Ujság 1889. évi 26. számából.
Született	1803. június 26. Algyógy
Elhunyt	1895. január 11. (91 évesen) Szászváros
Állampolgársága	magyar osztrák
Foglalkozása	politikus nagybirtokos
Tisztsége	alispán (1830 – nem ismert, Hunyad vármegye) az erdélyi országgyűlés tagja (1848. május 29. – 1848. július 18.) Hunyad vármegye főispánja (1848. június 18. – 1849) a magyar főrendiház tagja (1861–1861) az erdélyi országgyűlés tagja (1865–1865) magyarországi parlamenti képviselő (1866. március 17. – 1867. április 5.) Hunyad vármegye főispánja (1867. március 31. – 1868)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kuún Kocsárd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kuún Kocsárd (főispán) emlékháza Szászvárosban

Emléktábla egykori szászvárosi háza falán

Aurel Vlaicu Gimnázium, korábban Kocsard Kun Gimnázium Szászvárosban

Gróf osdolai Kuún Kocsárd (Algyógy, 1803. június 25. – Szászváros, 1895. január 11.) Hunyad vármegye főispánja, 1848-1849-ben kormánybiztos, az EMKE egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke, művelődéspolitikus.

Élete

1811-től Szászvároson és későbben Kolozsvárt és Nagyenyeden tanult. 1818-ban Bécsbe ment a mérnöki akadémiára, de e pályára nem lévén hajlama, ismét visszatért Nagyenyedre, ahol a bölcseleti és jogi tanulmányokat elvégezte, ügyvédi oklevelet is szerzett és Marosvásárhelyre az erdélyi guberiumhoz került, azután 1823-ban megyei hivatalba lépve, 1830-ban alispán lett 1833-ig, midőn ez állásáról lemondva, minthogy a szabadelvű és szilárd jellemű férfi az azon időben uralkodó szolgai szellemmel kibékülni nem tudott, algyógyi birtokára ment gazdálkodni.

1834-ben a szászvárosi református gimnázium főgondnokává választották, mely kedves tisztét egész haláláig nagy buzgósággal viselte. A magyar nemzeti kormány Hunyad vármegye főispánjává nevezte ki, mely magas hivatalát a leglelkesebb és áldozatképes hazafisággal teljesítette e nehéz időkben és ezért a gyászos idők bekövetkeztével elfogták, jószágait elkobozták és hat évig szenvedett Komáromban várfogságot. 1856-ban végül kiszabadult és jószágait is visszanyerte, s ezentúl gazdaságának élt s nagy szorgalommal rendezte az oláhok által feldúlt birtokait, kiigazíttatta csaknem egészen romba döntött algyógyi kastélyát; lankadatlan fáradozott, hogy minél jövedelmezőbbé tegye gazdaságát s fáradozásai jutalmát csak abban az öntudatban kereste, hogy szolgálatot tehessen nemzetének és vallásának.

1866-ban Hunyad vármegye hátszegi kerülete ismét képviselőjévé választotta az országgyűlésre, 1867-ben újra Hunyad vármegye főispánjává nevezték ki, de e hivataláról megromlott egészsége miatt már egy év múlva kénytelen volt lemondani, ismét visszatért gazdaságához, és a nemzeti társadalmi, nevelési ügyek egyik fő előmozdítója lett, és e téren vívott ki nevének halhatatlanságot. A szászvárosi református kollégium épületét, melynek főgondnoka volt, saját költségén megújíttatta, és kedvelt intézetét 120 000 forintnyi alapítvánnyal gazdagította, 1887-ben pedig negyedmillió értékű algyógyi birtokát az erdélyrészi magyar közművelődési egyletnek ajándékozta, melynek örökös tiszteletbeli elnökségével tisztelték meg.

A magyarság széles rétegeiben mély részvétet keltett az EMKE nagynevű jótevőjének halála. Három évvel azelőtt még teljes épségben ünnepelte az agg főúr 90. születésnapját, s a nála tisztelgő küldöttségeket mélyen megindította lelkes, hazafias beszédeivel. Akkor ajándékozta oda még megmaradt vagyonát is, úgy mint szászvárosi házát és földjeit az EMKE-nek, csak azt kötvén ki, hogy e házban tölthesse utolsó éveit, melyhez annyi kedves emlék közötte. Az EMKE költségén temették el. 1895. június 8-án kivették az ideiglenes sírból hamvait, és nagy részvéttel valamint ünnepélyességgel áthelyezték az algyógyi sziklasírba, melyet ő maga készített.

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• gróf osdolai Kuún Kocsárd, npg.hu
• Gróf Kuún Kocsárd emlékére Archiválva 2017. január 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, diaszporaalapitvany.ro
• Hunyad megye 1848–49-ben - Hunyad megye forradalmi főispánja , nyugatijelen.com
• Kuún Kocsárd egyesület, kke.ro
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.