Kristin Otto
| Kristin Otto | |
 | |
| Személyes adatok | |
| Születési dátum | 1966. február 7. (58 éves) |
| Születési hely | Lipcse, Szászország, NDK |
| Állampolgárság |  NDK |
| Magasság | 185 cm |
| Testsúly | 70 kg |
| Versenyzői adatok | |
| Versenyszám | gyors, hát, pillangó |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kristin Otto témájú médiaállományokat. | |
Kristin Otto (Lipcse, 1966. február 7. –)[1] olimpiai bajnok német úszó. Leginkább arról híres, hogy ő volt az első nő, aki hat aranyérmet szerzett egyetlen olimpián, ezt az eredményt az 1988-as szöuli játékokon érte el.[2][3] Továbbá Otto volt az első nő, aki rövid pályán egy percen belül úszta le a 100 métert háton,[2] az Indiana University nemzetközi rövid pályás versenyén, 1983-ban.[4]
Sportpályafutása
[szerkesztés]Otto Kelet-Németországban, Lipcsében született, és 12 évesen kezdett úszni egy keletnémet sportakadémián. Tizenhat éves volt, amikor részt vett élete első világbajnokságán, az 1982-es úszó-világbajnokságon, ahol aranyérmet nyert 100 méteres hátúszásban és két további aranyérmet a keletnémet csapattal 4 × 100 méteres váltóban.
1982 után edzőket váltott. A következő Európa-bajnokságon, 1983-ban második lett 100 méteres gyorsúszásban a szintén keletnémet Birgit Meineke mögött.
1984-ben világrekordot állított fel 200 méteres gyorsúszásban. Az 1984. évi nyári olimpiai játékokon aranyéremre számított, de ez elérhetetlenné vált a 14, a keleti blokkhoz tartozó ország (köztük az NDK) bojkottja miatt. 1985-ben csigolyatörést szenvedett, ez távol tartotta őt az év nagy részének teljesítésétől és az Európa-bajnokságtól.
Az 1986-os madridi világbajnokságon tért vissza a versenyúszáshoz, ahol 4 arany- (100 m gyors, 200 m vegyes, 4 × 100 m vegyes váltó, 4 × 100 m gyorsváltó) és 2 ezüstérmet (50 m gyors, 100 m pillangó) nyert. Sikere folytatódott az 1987-es Európa-bajnokságon is, ahol 5 aranyat nyert.
Az 1988-as szöuli olimpián újra remélhette az olimpiai arany megszerzését. 6 aranyérmet nyert, és világrekordot állított fel 50 m gyors, 100 m gyors, 100 m hát és 100 m pillangó versenyszámokban.[5]
1989-ben visszavonult az úszástól.[6] Jelenleg sportriporterként dolgozik a német televíziónál.
A Swimming World Magazine az év női úszójának nevezte meg 1984-ben, 1986-ban és 1988-ban.
Otto karrierjét összefüggésbe hozták a keletnémet atléták között széles körben elterjedt teljesítménynövelő drogokkal: egy korábbi csapattársa, Petra Schneider nyíltan elismerte, hogy használt tiltott doppingszereket. Ugyanakkor Otto leszögezte, hogy nem tudott róla, hogy doppingolták: „Az érmek az egyetlen emlékeztetők, hogy milyen keményen is dolgoztam. Ez nem csak a doppingnak köszönhető.”[7]
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Kristin Otto című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Kubatko, Justin: Kristin Otto Biography and Olympic Results (angol nyelven). Olympics at Sports-Reference.com. Sports Reference LLC. [2009. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 3.)
- ↑ a b "Otto, Kristin." Chambers Biographical Dictionary. London: Chambers Harrap, 2007. Credo Reference. Web. 2 July 2011. (angolul)
- ↑ "1988." The Hutchinson Chronology of World History. Abington: Helicon, 2010. Credo Reference. Web. 2 July 2011. (angolul)
- ↑ „Swim Mark for East German”, New York Times , 1983. január 9., A3. oldal (angol nyelvű)
- ↑ "Swimming and Diving-Women." World Almanac & Book of Facts (2008): 868-869. Academic Search Premier. EBSCO. Web. 2 July 2011.
- ↑ „Swimmer to Retire”, The New York Times, NYTC, 1989. november 19. (Hozzáférés: 2011. július 3.) (angol nyelvű)
- ↑ Lord, Craig (2006-03-07). Germans bid to purge themselves from their doping past. The Times. Hozzáférés: 2009-04-09. (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Kristin Otto profilja az Olympedia oldalán (angolul)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
|
|
|
|
|
|
