Krikehájok

Krikehájok (németül Krickerhäuer) a Nyugat-Felvidéken, főleg Bars, Nyitra és Turóc vármegyében 3 csoportban és kisebb szigetekben a szlovákok között élt, a 20. századra nagyrészt elszlávosodott németek.

Történetük

Az ún. Hauerland

Valószínűleg Csehországból települtek a Magyar királyságba. 3 fő településterületük volt:

1. Körmöcbánya és környéke 9 falu
2. Nyitra vármegyében Nyitrabánya (Krickerhäu, Krikeháj, Kriegerhaj vagy Hennelshaj, szlovákul Handlová) mezőváros, a vármegye északi részén Németpróna mezőváros és 7 falu
3. Turóc vármegyében Turócremete (szlovákul Vrícko) körül 7 és szórványban 8 falu.

A férfiak nagy része a 19. században házaló volt, a földet főként a nők művelték. Szegénységüket jellemezte, hogy állítólag volt olyan, aki úgy öregedett meg, hogy soha nem evett húst. Gyermekeik szlovák nyelvű iskolába jártak, hitéletüket szlovák papok irányították. A szepesi gründlerekével rokon német anyanyelvüket fokozatosan elvesztették.

Források

• Magyar Katolikus Lexikon
• Pavol Križko: Nemecké osady na Slovensku. Slovenské pohľady II.
• Pallas XI, 54.