Kremencsuki vízerőmű
| Kremencsuki vízerőmű | |
| Кременчуцька гідроелектростанція | |
 | |
| Ország |  Ukrajna |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1954-1962 |
| Megnyitás | 1962 |
| Rekonstrukciók évei | 1995-2002 |
| Hasznosítása | |
| Tulajdonos | Ukrhidroenerho |
| Alapadatok | |
| Kimenő teljesítmény | 700,4 MW |
| Elhelyezkedése | |
 Kremencsuki vízerőmű
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 49° 04′ 39″, k. h. 33° 15′ 02″49.077500°N 33.250600°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 39″, k. h. 33° 15′ 02″49.077500°N 33.250600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kremencsuki vízerőmű témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A kremencsuki vízerőmű (ukránul: Кременчуцька гідроелектростанція, rövidebb alakban Кременчуцька ГЕС) Ukrajna Kirovohradi területében található jelentős vízerőmű, a Dnyeperen létesült vízerőmű-rendszer harmadik tagja. A névadó Kremencsuk városával szomszédos Szvitlovodszknál rekeszti el a Dnyeper folyó vizét, és alakítja ki az ország legnagyobb területű állóvizét, a Kremencsuki-víztározót.[1][2]
Története
[szerkesztés]A Szovjetunió idején
[szerkesztés]Az 1930-as évek Szovjetuniójában a Nagy-Dnyeper-terv kidolgozása során tervezési és kutatási munkák indultak a Közép-Dnyeper mentén egy lehetséges erőmű létesítési helyének megtalálására, de ezt a második világháború megakadályozta. 1949 és 1952 között a HIDEP jelentős munkát végzett a folyó integrált használatára vonatkozó terv létrehozásán, amely a már létező dnyeperi vízerőmű mellett további művek építését irányozta elő.
1953. július 15-én Taburiscse falu határában megjelent egy geológiai felmérést végző expedíció, ezzel megindítva az előkészítési munkákat. Október 27-én a leendő létesítmény nagy nemzetgazdasági jelentőségét figyelembe véve a Szovjetunió Minisztertanácsa utasította a Szovjetunió Erőműépítési Minisztériumát, hogy vizsgálja felül a Kremencsugi Erőmű tározós kivitelezésű projektjét, és nyújtsa be azt. Az előzetes számítások szerint az új objektum létrehozása lehetővé teszi a Dnyeper teljes vízhozamának 94,6%-os szabályozását. 1954. március 25-én a Szovjetunió Minisztertanácsa határozatot fogadott el a kremencsugi erőmű megépítéséről. Június 20-án elfogadták az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának és az Ukrán SzSzK kormányának határozatát egy új mintaváros építéséről. A tényleges építési munkálatok június 7-én kezdődtek meg az új város első épületének alapkőletételével.
1955. október 25-én befejeződött egy 91 km hosszú távvezeték építése a Krivoj Rog közelében található északi alállomástól a kremencsugi erőmű építkezési területéig. Novemberben a Dnyeper régi medrét homokgátakkal zárták el. A főépítmények munkagödreiben a sziklás talaj feltárását decemberben kezdték meg. 1956. április 25-én megkezdődött a bal parti földgát építése, 1957 márciusában pedig a vízerőmű főszerkezeteinek betonozása június 17-én a Szovjetunió Erőműépítési Minisztériuma határozatot hozott a vízerőmű épületének megépítéséről a vízerőmű földi részének megépítése nélkül. a gépház és a tornyok nélküli zsilip. November 1-jén ünnepélyesen lefektették a gát alapkövét. A munkálatok mellett megkezdődött a leendő víztározó területének kiürítése is: 212 települést számoltak fel, és mintegy 130 000 lakost telepítettek ki korábbi lakhelyéről.[1]
1958 márciusában kezdték meg a kifolyó betonozását. Május 28-tól megindultak az első turbinaegység szerelési munkái. 1959. szeptember 6-án az első hajók áthaladtak az új zsilipen, október 3-án megkezdték a víztározó feltöltését, másnap pedig véglegesen elzárták a Dnyeper medrét. November 23-án 19 óra 40 perckor megtörtént az első blokk próbaindítása. Ezután megkezdődött az erőmű hálózatra való fokozatos kapcsolása: december 5-én 4 óra 7 perckor az első, december 15-én 18 óra 6 perckor a második blokkot üzemelték be, majd december 25-én kapcsolták rá a harmadik egységet az elektromos hálózatra. 1960. január 5-én terhelés alá helyezték a negyedik turbinaegységet. A kifolyó gát betonozása márciusban fejeződött be. Az építkezéssel párhuzamosan üzemelték be az újabb turbinákat és generátorokat: március 31-én az ötödik, április 29-én a hatodik, május 31-én a hetedik, augusztusban a nyolcadik és kilencedik, szeptember 16-án a tizedik, október 23-án a tizenegyedik, 31-én a tizenkettedik egységet kapcsolták be az elektromos hálózatra. November 4-én, a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójára időzítve ünnepélyes keretek közt került sor a erőmű utolsó blokkjának beindítására. 1961. október 16-án az erőművet átadták a kormánybizottságnak. 1962. május 24-én a létesítmény elérte a tervezett kapacitását, ezen év július 29-én került sor a kremencsugi vízerőmű ünnepélyes megnyitójára.[3]
Ukrajna idején
[szerkesztés]A Szovjetunió felbomlását követően a létesítmény a függetlenné váló Ukrajnához került, így a hivatalos nevét ezentúl az ukrán nyelvű Kremencsuk formában használták. 1995 júniusában megkezdődtek a rekonstrukciós munkálatok, melyeket két ütemben végeztek. A felújítás első szakasza 1995 júniusától 2002 júniusáig tartott. A munkálatokat a Világbank (IBRD) hitelalapjai, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és saját források terhére hajtották végre. A rekonstrukció első ütemének megvalósítása során az állomás villamos berendezéseinek átépítése történt meg (generátorkapcsolók, gerjesztőrendszer, nagyfeszültségű kapcsolók, valamint a nyitott kapcsolóberendezésű alállomás rekonstrukciója) az állomás teljesítményének növelése nélkül. A rekonstrukció 2013 és 2015 közötti második szakaszában öt blokkot építettek át, amivel a vízerőmű összteljesítményét 700,4 MW-ra növelték.[4] Beépítésre került egy dízelgenerátor is, amely lehetővé teszi az állomások saját szükségleteinek kielégítését a villamosenergia-rendszer vészleállítása során és a 330/154 kV-os VRP hálózat áramellátásának helyreállítását. A munkálatokat az ukrán Turboatom vállalat végezte.[5]
A 2022-es orosz invázió során a többi hasonló létesítményhez hasonlóan az ellenség támadásainak célpontjává vált.[6] 2022. október 31-én reggel az orosz megszállók jelentős rakétatámadást indítottak Ukrajna kritikus infrastrukturális létesítményei ellen, többek között a kremencsuki erőmű is találatot kapott.[7][8]
Műszaki jellemzői
[szerkesztés]A kremencsuki vízerőmű a dnyeperi vízerőmű-kaszkád harmadik lépcsőfoka, Szvitlovodszk városának közigazgatási területén található. A hidraulikus egység összes betonszerkezete gránit alapzatra épült, míg a jóval hosszabb földgát alapja apró szemcséjű hordalékhomok. Összesen 12 függőleges elhelyezésű áramtermelő egységet szereltek fel forgólapátos vízturbinákkal, a beépített teljesítmény 700,4 MW.
Ez volt a Szovjetunió első erőműépülete, amely nem rendelkezett külön gépházzal. Ehelyett hat darab 50 m széles és 63,8 m hosszú modulból épül fel, melyek egy generátorcsarnokból és egy 18,5 m-szer 41,3 m alapterületű szerelőhelyiségből állnak, minden egyes modulban pedig 2 vízturbina és generátor található.[9]
Az üzembe helyezés kezdetén a teljesítménye 625 MW, átlagos éves termelése1506 ezer kWh volt.[10] Az erőmű épületének hossza 305 m, a kifolyó gát 192 m, a jobb parti gát 526 m, a csatorna és a bal parti gát 11 km hosszú. A létesítmény egy 330/154 kV-os nyitott kapcsolóberendezéssel rendelkező alállomással rendelkezik. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2021 elején 306 fő volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kétszáz falu tűnt el a víz alatt a szovjetek gigantomán víztározója miatt (magyar nyelven). telex, 2021. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Hydroelectric Power Plants in Ukrain. [2016. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Global, R. S. (2017. január 1.). „HISTORY OF THE CONSTRUCTION OF THE KREMENCHUG HYDRAULIC POWER STATION IN THE DOCUMENTS OF THE STATE ARCHIVES OF KIROVOGRAD REGION”.
- ↑ Carmen: Power plant profile: Kremenchug, Ukraine (amerikai angol nyelven). Power Technology, 2021. november 30. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Turboatom Will Rebuild Turbine Unit at Kremenchuk HPP (angol nyelven). www.oreanda-news.com, 2009. október 12. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Atom- és vízerőművek a potenciális célpontjai az orosz ellencsapásoknak (magyar nyelven). Világgazdaság, 2022. szeptember 16. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Hang, Magyar: Ukrajna összes hő- és vízerőműve megrongálódott a bombázásokban (magyar nyelven). Magyar Hang, 2022. december 11. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Тероризм чистої води. Росія завдала ударів по трьох українських ГЕС — Тексти.org.ua. web.archive.org, 2022. október 31. [2022. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
- ↑ Kremenchuk Hydroelectric Station. www.encyclopediaofukraine.com. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
- ↑ Kremenchuk Hydroelectric Power Plant Ukraine - GEO. globalenergyobservatory.org. (Hozzáférés: 2023. május 26.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Кременчуцька ГЕС című ukrán Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.