Ugrás a tartalomhoz

Krekó Béla (matematikus)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krekó Béla
1980-ban
1980-ban
Született1915. szeptember 29.
Kisbér
Elhunyt1994. december 7. (79 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKovács Katalin (1919–2010) (h. 1944-1994)
Gyermekeinégy gyermek
Foglalkozása
Tisztségeigazgató (1967–1980, Budapesti Corvinus Egyetem)
Iskolái
KitüntetéseiMunka Érdemrend (1980)
SírhelyeÓbudai temető OBUD/20/0/1/225
Tudományos pályafutása
Kutatási területmatematika, közgazdaságtan, informatika, statisztika
Munkahelyek
Marx Károly Közgazdaságtudományi EgyetemKereskedelmi Akadémia, főiskolai tanár (1949–1954), Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi docens (1954–1969), majd egyetemi tanár (1969–1985), Egyetemi Számítóközpont igazgatója (1967–1980)
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk az 1915-ben született matematikusról, közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Krekó Béla (egyértelműsítő lap).
1954–1994 között a Budapesti Corvinus Egyetemen tanított
Sírja az Óbudai temetőben. Védett sír

Krekó Béla (Kisbér, 1915. szeptember 29. – Budapest, 1994. december 7.) matematikus, közgazdász, egyetemi tanár.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen 1956 után kiemelkedő szerepet töltött be a közgazdászképzés megreformálásában, Szép Jenő[1] tanszékvezető (1961-től) egyetemi tanárral együtt a matematikai képzés szintjét megemelték, az operációkutatást kötelező tárggyá tették, bevezették a terv-matematika szakot, megszervezték az informatika oktatását. A terv-matematika szak tantervét Krekó Béla dolgozta ki még 1960-ban. Ld.: Szép Jenő – Krekó Béla: A matematikai módszerek egyetemi oktatásunkban.[2]

Életpályája

[szerkesztés]

Szülei: Krekó Ferenc és Princz Terézia. 1944-ben nősült, felesége Kovács Katalin (1919–2010). Gyermekei: Béla (1945), István (1946), Ágnes (1948), László (1951). Egy Komárom megyei faluban született 1915-ben. Ott töltötte gyermekkorát, ott járt elemi iskolába. Édesapját korán elveszítette. Árvaházba került, majd innen Budapestre, a Mátyás király Reálgimnáziumba, ahol 1935-ben érettségizett. 1940-ben matematikus képzettséget szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd 1948-ban a közgazdász képesítést és az egyetemi doktorátust is megszerezte a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen.

„Krekó Béla elmondta, hogy mint elméleti matematika-fizika szakos hallgató, a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1945–46-ban felvette Heller Farkas két féléves közgazdaságtani tanfolyamát a Magyar Kir. József Nádor Műegyetemen. Heller Farkas a vizsga során felhívta Krekó Béla figyelmét arra, hogy a matematikai módszerek felhasználása egyre nagyobb jelentőséget nyer a közgazdaságtanban. Ez a beszélgetés azután meghatározó volt számára, és – mint ismeretes – Krekó Béla matematikai módszerek – elsősorban a lineáris és nemlineáris programozás – közgazdasági alkalmazásának nemzetközileg is elismert hazai úttörője lett.”[3]

1949 és 1954 között főiskolai tanár a Kereskedelmi Akadémián, majd a Gazdasági Műszaki Akadémián. 1954-től docens a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) Matematika Tanszékén. 1957-ben megírta Bevezetés a lineáris programozásba című könyvét. Generációk számára alapműként szolgáló további könyvek szerzője. 1959-ben tanszékvezető az MKKE Matematika Tanszékén, ahol elkezdte a matematikaoktatás egyetemi reformját, valamint az operációkutatás legfontosabb területeinek az oktatásba való beépítését. 1964–1980 között az Egyetemi Számítóközpont igazgatója. 1965 nyarán a Ford-ösztöndíj támogatásával 10 hónapos tanulmányútra ment az USA-ba.[4][5]

Egyetemi tanárrá 1969-ben nevezték ki. Kiemelkedő és meghatározó szerepe volt a terv-matematikus közgazdász szak 1961-es beindításában. 1975-ben az MTA-n megvédte kandidátusi értekezését. Az első számítástechnika-oktatási konferenciák szervezője, rendszeres előadója. 1994-ben bekövetkezett haláláig részt vett az egyetemi oktatás korszerűsítési munkálataiban.

Emlékezete

[szerkesztés]

A Gazdaságmodellezési Társaság Elnöksége 2000. február 21-i ülésén Krekó Béla-díjat alapított. A díjat a gazdaságmodellezés területén folytatott eredményes kutatómunkáért, illetve a társaság szakmai tevékenységének tartós, aktív segítéséért lehet elnyerni. A díjat évente egy alkalommal a Gazdaságmodellezési Társaság mindenkori elnöksége mint kuratórium ítéli oda. Gazdaságmodellezési Társaság. Krekó Béla-díjban részesültek eddig:[6] A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 85/2022. számú határozatával úgy döntött, hogy a nemzeti sírkert részévé nyilvánítja Krekó Béla közgazdász, matematikus nyughelyét. (Budapest, Óbudai temető, 20-0-1-225)[7]

Kutatási területe

[szerkesztés]

Lineáris és nemlineáris programozás, operációkutatás, gazdasági programozás, biztosítási matematika. Már az 1960-as években elsőként felismerte az elemi bázistranszformáció szélesebb körű alkalmazhatóságát a mátrixszámításban és a lineáris algebrában. Az ún. Krekó-féle módszer kidolgozója. Krekó Béla felismerte az elemi bázistranszformáció jelentőségét a mátrixszámításban és a lineáris algebrában és Magyarországon az első volt, aki az 1960-as évek elején ezt tankönyveiben és szakkönyveiben be is mutatta. Az 1963-ban megjelent Mátrixszámítás c. könyvének előszavában hangsúlyozta azt, hogy „Az anyag felépítése eltér a matrixszámitással foglalkozó könyvek szokásos felépítésétől. A számítási módszerek nem a determináns fogalomra, hanem az elemi bázistranszformációra támaszkodnak. Így sikerült elérni, hogy a lineáris algebra numerikus problémáinak megoldására lényegében ugyanazt az apparátust lehet használni…” Krekó Béla kidolgozta a Róla elnevezett Krekó-féle módszert, felhasználva az elemi bázistranszformációt. Ennek részletes matematikai leírása megtalálható: Forgó Ferenc – Komlósi Sándor: Krekó Béla szerepe a közgazdászképzés modernizálásában.[8]

Krekó Béla és Szép Jenő kezdeményezésére a Közgazdasági – és Jogi Könyvkiadó közgazdasági irodalmi vezetője Cotel Kornél és főszerkesztője Fébó László az 1960-as években sorozatot indítottak „Matematikai ismeretek gazdasági szakemberek számára” cím alatt. 1948 és 1956 között a Rákosi-korszak idején az volt a vélemény, hogy a közgazdászoknak elég a négy alapművelet elsajátítása. „Ennek egyik oka az az álláspont, amely a Szovjetunióban az 1920-as években alakult ki, és amely szerint a matematikai közgazdaságtan „burzsoá áltudomány”, amely a kapitalista kizsákmányolás elleplezésére és igazolására szolgál.” [8] Ezt a lemaradást próbálták bepótolni a sorozat beindításával. A sorozatban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Ipar Kar Gazdaságmatematikai Tanszék számos munkatársa publikált könyveket, így Krekó Béla, Szép Jenő, Denkinger Géza, Forgó Ferenc, Gáspár László, Szentpéteri Szabolcsné és sokan mások.

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • Krekó Béla (1915-1994) 234 publikációjának az adatai. OSZK. Katalógus.[9]
  • Bacskay Zoltán-Krekó Béla. Kombinatorika és valószínűségszámítás. A közgazdasági technikumok számára. Tankönyvkiadó. Budapest, 1953
  • Krekó Béla–Bacskay Zoltán: Bevezetés a Lineáris programozásba; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1957
  • Einige Fragen der linearen Programmierung. Wiss. Z. de:Technische Universität Dresden 1961. 10: 1073-1075.
  • Lineáris programozás; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962
  • Ein neues Modell in der Verkehrsprogrammierung. Wiss. Z. de:Universität Rostock. 1962. 11:447-451.
  • Krekó Béla–Berend Miklós: Kereskedelmi számtan; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962
  • Bacskay Zoltán–Krekó Béla: Matematikai alapismeretek; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1963
  • Matrixszámítás; Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp., 1964 és 1966
  • Lehrbuch der linearen Optimierung; Berlin, Dt. Verl. d. Wissensch., 1964
  • Über das stetige Optimierungproblem. Matematik und Kybernetik in der Ökonomie. Akademie Verlag. Berlin. 1965. 285-295.
  • Lineáris programozás (az 1962-ben megjelent könyv átdolgozott és bővített kiadása); Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1966
  • Linearno programiranje; Savremena administracija, Beograd 1966; a Lineáris programozás; KJK, 1962, szerb-horvát nyelvű kiadása[10]
  • Linear programming. Pitman, London. 1968 és American Elsevier Publishing Company, Boston. 1968; A Lineáris programozás; KJK, 1962 angol nyelvű kiadása
  • Optimumszámítás; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1972
  • Optimierung: nichtlineare Modelle. VEB Deutsher Verlag der Wissenschaften; Berlin, 1974; az Optimumszámítás; KJK, 1972, német nyelvű kiadása
  • Lineáris algebra; Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1976
  • Biztosítási matematika. Életbiztosítás I.; Aula, Budapest, 1994
  • Dr. Benkő János. Agrártudományi Egyetem, Gödöllő Mezőgazdasági Géptani Intézet. Járatszerkesztési feladatok. Az üres menetek minimalizálásán alapuló járatszerkesztési probléma modelljét és algoritmusát az ATUKI megbízásából Krekó Béla és Szántó Emil dolgozta ki. Logisztikai Évkönyv ’94 MLE 1994. 35-48. [11]
  • Krekó Béla. Új módszer az optimumszámításban. ANZDOC.[12]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • 1951 – Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüst fokozata
  • 1965 – Felsőoktatás Kiváló Dolgozója
  • 1975 – Munka Érdemrend ezüst fokozata
  • 1977 – Neumann-díj[13]
  • 1980 – Munka Érdemrend arany fokozata
  • 1985 – Magyar Közgazdasági Társaság Széchenyi István-emlékérem

További információk

[szerkesztés]
  • Szelezsán János „A számítástechnikai kultúra magjainak elhintése” című előadása a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórum (NJSzT iTF) „Nagy Számítástechnikai Műhelyek” sorozatában az MTA Kibernetikai Kutató Csoport (MTA KKCs) Krekó Béla úttörő munkásságáról is beszélt. 2014. december 1. video

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Szép Jenő professzor (1920 – 2004) | Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár. www.lib.uni-corvinus.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  2. ↑ Közgazdász 1961 17. szám.
  3. ↑ Sipos Béla: Heller Farkas; Akadémiai, Bp., 1990 (A múlt magyar tudósai); Utószó
  4. ↑ Közgazdász. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) lapja. 1965. 12. sz. Ford-ösztöndíjasaink: Krekó Béla, az Egyetemi Számítóközpont igazgatója
  5. ↑ Közgazdász. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) lapja. 1966. 19. sz. Tanulmányúton az Egyesült Államokban. Krekó Béla, a Számítóközpont igazgatója Berkeley-ben dolgozott.
  6. ↑ Krekó Béla Díj - Gazdaságmodellezési Társaság. www.gazdasagmodellezes.hu. [2017. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  7. ↑ Nemzeti Örökség Intézete (magyar nyelven). Nemzeti Örökség Intézete. (Hozzáférés: 2022. december 25.)
  8. ↑ a b Forgó Ferenc-Komlósi Sándor: Krekó Béla szerepe a közgazdászképzés modernizálásában. Szigma, 2015. 3-4. szám
  9. ↑ Keresés eredményei - Krekó Béla (1915-1994) (magyar nyelven). opac.oszk.hu. (Hozzáférés: 2021. július 1.)
  10. ↑ Sveučilište u Zagrebu, Fakultet organizacije i informatike, Knjižnica
  11. ↑ Krekó Béla és Szántó Emil dolgozta ki a járatszerkesztési probléma modelljét és algoritmusát[halott link]
  12. ↑ Krekó Béla ÚJ MÓDSZER AZ OPTIMUMSZÁMÍTÁSBAN - PDF Free Download (angol nyelven). adoc.tips. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  13. ↑ Krekó Béla (1915) – ITF, NJSZT Informatikatörténeti Fórum. itf.njszt.hu. (Hozzáférés: 2020. június 29.)

Források

[szerkesztés]
  • Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6  
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1955. 3. sz. Krekó Béla vizsgáztat.
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1961. 17. Szép Jenő-Krekó Béla: A matematikai módszerek az egyetemi oktatásunkban.
  • Közgazdász. 1962. 11. Közgazdász. MKKE lapja. Lajos Sándor Könyvismertetés. Krekó Béla: Lineáris programozás.
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1964. 8. sz. Mit tud az Ural-2 gép. Krekó Béla docens vezetésével önálló egyetemi számítóközpontot szerveztek a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem épületében.
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1980. 6. Kutatás közben – munka közben. Molnár Gabriella. Beszélgetés Szép Jenő professzorral. Részletek: „Első tennivalónk a jegyzetírás volt, ebben nagy hiányosságokat tapasztaltam. Ekkor készítettem el Krekó Bélával az analízis, a valószínűségszámítás és a lineáris algebra tananyagokat, Az 1959-ben megindult tervmatematika szak volt az első olyan csoport, amely viszonylag magasabb szintű matematikai képzést kapott. Ennek megindulásában Krekó Béla professzornak voltak nagy érdemei.”
  • Közgazdász. MKKE lapja. 1985. 20. Születésnap. Beszélgetés a 70 éves Krekó Béla professzorral. Krekó Béla a következőket is mondta: Különösen nagy hatással Volt rám Heller Farkas, aki tanított az egyetemen. Az ő előadásai késztettek arra, hogy foglalkozzam a gazdasági élet matematikai problémáival.
  • Szigma. 2015. 3-4. szám Forgó Ferenc – Komlósi Sándor: Krekó Béla szerepepe a közgazdászképzés modernizálásában. Krekó Béla (1915-1994) emlékére
  • Krekó Béla (1915) – Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Informatikatörténeti Fórum
  • Krekó Béla sírjánál – 1994. december. Csépai János oktatási és információs igazgató búcsúbeszéde. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Informatikatörténeti Fórum
  • Ő is Kisbér szülötte: Krekó Béla. Írta: AYCED 2020.04.23.
  • Szórád György. Engem nem a város üldözött el. Szabadka. Krekó Béláról. „A tanárommal, dr. Krekó Bélával harminc évig dolgoztunk együtt, és elkészítettünk néhány tankönyvet is a közgazdászhallgatók számára”
  • BCE Jubileumi Évkönyv. 2020. Annyi minden történt…Mérföldkövek és fontos pillanatok az Egyetem történetéből. 1960-ban megindult a terv-matematika szak az egyetem nappali tagozatán az Általános Közgazdasági Karon, elsősorban az országos hírű Gazdaságmatematika Tanszék és részben a Népgazdaság Tervezése Tanszék szervezetében. A szak indítása tudatos, erős elszakadást jelentett a korábban a matematikai alapú közgazdaságtant is érintő ideologikus képzéstől. Az új szak először négy és fél évben, matematikai, statisztikai, számítástechnikai, operációkutatási, lineáris algebra tárgyakkal indult útjára. Kiemelkedő oktatói révén (Krekó Béla, Szép Jenő, Meszéna György) hosszú időn keresztül az MKKE legnagyobb presztízst jelentő képzésévé vált.
  • A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen nem volt párttag és vezető volt, Krekó Béla (1964–1980 között az Egyetemi Számítóközpont igazgatója.) In.: Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. Toll és Igazság. Történelem. 2024.04.30.Írta: _ |: Dr. Sipos Béla: A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1953-1989) a „pártos” egyetem. (magyar nyelven), 2024. április 30. (Hozzáférés: 2024. április 30.)


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Krekó_Béla_(matematikus)&oldid=27597939”