Kreón (Menoikeusz fia)
Kreón | |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Menoikeusz |
Tisztsége | Thébai királya |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kreón témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kreón (görögülː Κρέων) thébai király, a thébai mondakör alakja.
Élete
[szerkesztés]Kreón apja Menoikeusz, testvére Iokaszté volt. Iokaszté Laiosz thébai király felesége lett, majd annak halála után Kreón lépett a trónra. Uralkodása alatt Héra rászabadította a szfinxet a városra, amely egy találós kérdést tett fel a thébaiaknak, és ha nem tudtak válaszolni, felfalta egyiküket. Kreón fia, Haimón kihirdette, hogy azé lesz a királyság, aki megszabadítja a várost a szfinxtől. Ez Oidipusznak sikerült, aki feleségül vette Iokasztét. Miután kiderült Iokaszté és Oidipusz viszonyának vérfertőző volta, a trónt fiaik, Eteoklész és Polüneikész örökölte társuralkodóként. Eteoklész azonban nem adta át a trónt fivérének, ezért Polüneikész hadba vonult ellene. Teiresziasz jóslatára Kreón másik fia, Menoikeusz feláldozta magát a városért. A csatában Eteoklész és Polüneikész egymás kezétől esett el, és a hatalom ismét Kreóné lett. Úgy döntött, hogy a várost védő Oidipusz-fiút pompával kell eltemetni, míg a támadót tilos elföldelni. Húguk, Antigoné azonban a tiltás ellenére eltemette Polüneikészt, ezért Kreón egy barlangba záratta, ahol a lány felkötötte magát. Amikor Kreón fia, Haimón, Antigoné vőlegénye ezt meglátta, végzett magával. Emiatt Kreón felesége, Eurüdiké is öngyilkos lett.[1][2]
Tragédiák
[szerkesztés]Kreón alakja a thébai mondakört feldolgozó több antik tragédiában – Szophoklész Oidipusz király, Oidipusz Kolónoszban és Antigoné című darabjában, valamint Euripidész Phoinikiai nők című művében – jelenik meg.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Lexikon
- ↑ Apollodórosz 87-92. oldal
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 545. o. ISBN 963-9257-04-4
- ↑ Lexikon: Kreón, Ki kicsoda az antik mítoszokban. Arcanum. Hozzáférés ideje: 2021. október 11.
- ↑ Apollodórosz: Apollodórosz. Harmadik könyv, VI., Mitológia. Európa Könyvkiadó (1977)