Krāslava
Krāslava | |||
A katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lettország | ||
Tájegység | Latgale | ||
Alapítás éve | 1923 | ||
Irányítószám | LV 560(1-3) | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 6997 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,6 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 55° 53′ 44″, k. h. 27° 09′ 52″Koordináták: é. sz. 55° 53′ 44″, k. h. 27° 09′ 52″ | |||
Krāslava weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Krāslava témájú médiaállományokat. |
Krāslava (németül: Kreslau, latgalul: Kruoslova) város Lettországban, a fehérorosz határ mellett.
Fekvése[szerkesztés]
Krāslava a Daugava völgyében, közvetlenül Fehéroroszország határán található.
Lakossága[szerkesztés]
A 2004-es adatok szerint a város lakosságának 43%-a lett, 26%-a orosz, 18%-a fehérorosz, 10%-a lengyel, a fennmaradó 3%-a pedig egyéb nemzetiségű.
Története[szerkesztés]
A települést írásos feljegyzés 1558-ban említi először. A település 1729-ben került Ludvig Plater gróf tulajdonába és a következő két évszázadban a grófi család birtoka volt. A város két nevezetes épületét, a katolikus templomot és a grófi kastélyt ebben az időszakban építették. A település 1923-ban, az első Lett Köztársaság idején kapott városi rangot.
Gazdasági élet, közlekedés[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Kultúra, oktatás[szerkesztés]
Látnivalók[szerkesztés]
- A 18. században épült katolikus templom.
Híres krāslavaiak[szerkesztés]
- Itt született Ineta Radēviča, Európa-bajnok lett atléta, távolugró.
Krāslava testvérvárosai[szerkesztés]
- Vadsten, Svédország
- Poddembice, Lengyelország
- Aleksandrov, Lengyelország
- Dzerzsinszk, Fehéroroszország
- Volokolamszk, Oroszország
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 3.)