Kovács Lajos (színművész, 1860–1921)
| Kovács Lajos | |
| Született | 1860[1] Csömény[1] |
| Elhunyt | 1921. szeptember 25. (60-61 évesen)[2] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | vesegyulladás |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovács Lajos (Nagybánya[3] vagy Csömény, Szolnok-Doboka megye, 1860. – Budapest, 1921. szeptember 25.)[4] színész, jegyző.
Pályafutása
[szerkesztés]Kovács Ferenc és Bus Lujza fiaként született. 1889. május 12-én fellépett a Nemzeti Színházban, mint a szabadkai színház tagja, az Aranyemberben, Timár Mihály szerepében. 30 éves jubileumát 1910. február 3-án ülte meg, Székesfehérvárott, Szalkai Lajos társulatánál, a Lengyel zsidó c. darabban, Mathis szerepében, amely alkalomra Lauschmann Gyula vármegyei tisztifőorvos, a színügy lelkes barátja, allegóriát írt. Egyike volt a vidéki nagy színpadok legkiválóbb hős- és jellemszínészeinek. A Szent Rókus Kórházban hunyt el 61 éves korában, halálát veselob okozta.[4]
Felesége Török Kornélia Vilma színésznő, Török Zsigmond és Hetényi Amália leánya, született 1870. augusztus 26-án Balassagyarmaton, Színpadra lépett 1894. március havában, Beke Gyula színigazgatónál.[5] 1888 novemberében Szabadkán jegyezte el Kovács Lajos,[6] 1889. január 12-én kötöttek házasságot a szabadkai Szent György-templomban.[7] (Később ifj. Pusztai Béla felesége lett.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. december 30., PIM34148
- ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Házassági bejegyzésre szerint.
- ↑ a b Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 2911/1921.
- ↑ Kovács Lajosné - Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- ↑ Fővárosi Lapok, 1888. november 21.
- ↑ Szabadkai Szent György római katolikus plébánia házassági anyakönyve 2/1889.
Források
[szerkesztés]- Kovács Lajos. In Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930]. 28. o.