Kovách család (dicskei)
Biszterczi és dicskei Kovách család Bars vármegyei és Verebélyi széki érseki nemesi család.
A család Nyitra vármegyéből származik. A 14. században jelenik meg. A Béder családból származtatták magukat. 1409-ben a Berényi család dicskei curiáját eladta a biszterczi és dicskei Kovách családnak, mind szomszédjának a nyitrai káptalan előtt tett bevallás szerint. A mohácsi csata után, ahol állítólag a család nagy része elesett, irataikban is kárt szenvedtek. Kovách Lászlónak özvegye thürei Thürey Zsuzsanna és ennek kiskorú Antal fiától ismert a leszármazás.
1570-ben Nemesdicskén a török adóösszeírásban Kovács Antal és fia Mihály szerepeltek.[1] Mihály 1578-ban Rudolf királytól szerzett új nemesítést, melyben már a dicskei előnév is szerepel. Farkas 1630-ban alsó és felsőbálvándi és pusztakeresztúri birtokát elzálogosítja Lipthay Imrének.[2]
István 1695-ben a Bars vármegyei Tőre helységre, 1696-ban Valkházára és ugyan ezen évben péli Nagy Andrással együtt Báron nevű pusztára kapott adományt. 1698-ban dicskei Kovács Istvánt és feleségét Csató Klárát beiktatják az alsópéli, barsendrédi, lévai és tőrei részbirtokba. 1699-ben Kollonich Lipót érsek Kovách István verebély széki alispánt és testvéreit a nagyberényi részjószágban megerősíti.[3] 1703-ban Ferenc és fiai a Bars megyei bálvándi és szentkereszti pusztákban iktattatik be adomány címén. Az 1732. évi Bars vármegyei kétségtelen birtokos nemesek névsorában Ádám, István és Imre szerepeltek. A család Bars, Nyitra és Pest megyében volt birtokos.
Címer: kékkel és veressel hasítva. Elöl, zöld alapon balra fordult arany-oroszlán, felemelt jobbjával leveles koronát tartva, hátul kékruhás, fehér kalpagos, jobbjában görbe kardot tartó magyar vitéz, balját csípőre téve áll. Sisakdísz: baljában hegyével felfelé álló nyilat tartó, fehér kalpagos, pajzsbeli vitéz. Takarók: kék, arany – vörös, ezüst.
Neves családtagok
[szerkesztés]
- Kovách Boldizsár 1605-ben Drégely vár kapitánya volt.[4]
- Kovách Farkas 1650-ben verebélyi széki alispán[5]
- Kovách István verebélyi széki alispán a 17. század végén, illetve a lévai őrség hadbírája.[6]
- Kovách Györgyöt 1820. július 1-én Pest vármegye másod-,[7] 1829. szeptember 30-án pedig első alispánjául választották, és az volt 1832. október 23-ig.[8] 1842-ben királyi tanácsossá nevezték ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Fekete 1943, 152 No. 316.
- ↑ Garamszentbenedeki Convent Protocol. L, pag. 95.
- ↑ Turul 1896, 153; Bilkei Gorzó 1938, 131.
- ↑ Istvánffy 1622-ki kiadás 821. lap.
- ↑ ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey
- ↑ Magyar Katolikus Lexikon
- ↑ 1822 Tudományos Gyűjtemény VII. Pest, 143.
- ↑ Petrovits Fridrik Kerestély 1830: Magyar ország történetei időszaki táblákban, világosítva a' világnak egykorú történeteivel és a' magyar királyi házaknak nemzetségi lajstromival. Pest, 11; Perger János 1830: Magyar törvény-tár. Pest.
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VI. kötet [Kabarcz - Kúthy]. Pest: Ráth Mór. 1860.
- Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Bars vármegye 1903, 15-16, 19, 54, 540.
- Bilkey Gorzó Bertalan 1938: Hamisított javított és kétséges címeres nemes-levelek. Magyar Családtörténeti Szemle 1938/4-5.
- Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása
- Reško Alexander 2007: Dyčka – história a súčasnosť. 71.
További információk
[szerkesztés]- ŠA Nitra - pracovisko Archív Levice, fond Nécsey, A Kovách család levéltára